Úgy tűnik, Brüsszel a kábítószerkereskedelem káoszába süllyedt, ahol eszkalálódik a drogháború, mivel már egyre gyakoribbak a bűnbandák lövöldözésekkel, utcai harcokkal járó összecsapásai.

A lakosságra veszélyes események riasztó gyakorisága miatt Bernard Quintin belügyminiszter legújabban azt javasolja, hogy most először vezessenek be reguláris hadseregi egységeket Brüsszel negyedeiben, hogy támogassák a rendőrséget és a közbiztonság helyreállítását.

A Politico szerint a kezdeményezés már jóváhagyást kapott kormányzati szinten, és következik egy részletes végrehajtási terv, különösen olyan veszélyeztetett környékek érintettségével, mint például Anderlecht és Molenbeek. 

Vadnyugati állapotok az unió fővárosában

A Berliner Zeitung arról ír, hogy az EU fellegvárában valós a veszély: amellett, hogy a nemzetközi média időnként Belgiumot Közép-Amerika narkóállamaihoz hasonlítja, idén már 57 lövöldözést jegyeztek fel Brüsszelben – ebből csak nyáron húszat, míg tavaly körülbelül száz, droggal kapcsolatos balhé történt, ami 12 ember életét követelte.

A támadásokról videók is keringenek az interneten: például februárban a Clemenceau negyedbeli lövöldözésben két álarcos férfi Kalasnyikovokkal tüzelt egy metróállomás előtt, majd az alagutakon keresztül elmenekültek, a tömegközlekedést pedig órákra le kellett zárni. 

Antwerpen az európai elosztóközpont

Brüsszel kábítószerproblémájának gyökerei Antwerpen kikötőjében keresendők, amely a kokainkereskedelem legnagyobb európai kapuja – említi a lap.

2023-ban rekordmennyiségű, közel 120 tonna kokaint foglaltak le a kikötőben, ám a drog jelentős része észrevétlenül bejut az országba, elárasztva az EU fővárosát is. 

Mára önálló üzleti modellé vált a Brüsszelből történő kábítószerszállítás, amit a holland mikrómaffiával és rotterdami hálózatokkal való kapcsolatok erősítenek, ám a bandák határokon átnyúlóan szerveződnek a latin-amerikai kartelekkel, amit több millió, visszafejtett chatüzenet bizonyít a terjesztéstől a bérgyilkosságokig. 

Politikusok is rendőri védelem alatt

A politikai elit, magas rangú ügyészek, nyomozók is célba kerültek: több kormánytag, például Vincent Van Quickenborne igazságügyminiszter is szigorú rendőri védelem alatt állt az elmúlt években, miután a drogbandák állítólag kitervelték az elrablását – mindez utal arra, hogy az állam is  a kartellek nyomása alá került. 

A bandák elleni küzdelmet ráadásul nehezíti Belgium széttagolt biztonsági struktúrája – csak a fővárosban hat, független rendőrségi övezet működik, és jellemző a pénzhiány. 

Ezért most össze akarják vonni az összes erőforrást, és jelentősen kibővítenék a szövetségi rendőrséget.

Hamarosan pedig militarizálják a közterületeket: a hadsereg civil ruhás nyomozóit és felfegyverzett katonákat telepítenek Brüsszel utcáira, amire már volt példa a 2016-os iszlamista terrortámadások után.

Kapcsolódó