Négy fő pontban és több alpontban fogalmazta meg a járóbeteg szakellátásban jelentkező problémákat a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a Balatonalmádiban megrendezett konferencia nyitó napján.

Tóth Tibor, a szövetség alelnöke elmondta, az állásfoglalásukban szereplő javaslataik között szerepel, hogy ne szüntessék meg a rendelőkben a jelenlegi 6 órás rendelési időt, szükség van a nyugdíjas orvosok egyszerűsített visszafoglalkoztatására is. Kiemelte: a betegek egyre többet várnak, tovább nőttek a szakrendelői várólisták is. Erről egyébként Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Szövetség elnöke még augusztus elején beszélt lapunknak. Átlagosan 30 napra nőtt a járóbeteg-szakellátásban a várakozási idő. 2019-ben, vagyis a pandémia kitörése előtt 26 napot kellett várni egy-egy ellátásra.

Fontos lenne, hogy ne legyen ambuláns ellátás a járóbeteg rendelőkben, valamint a beavatkozások kódkarbantartása másfél évtizede várat magára. Emellett pedig támogatják a korszerű, innovatív betegellátási formákat is.

Tóth Tibor elmondta: jövő év márciusától elindul Járóbeteg Irányítási Rendszer, de ez még sok gyermekbetegséggel küzd. Finanszírozási anomáliákkal is küzdenek a szakrendelők, példaként említette, hogy nem részesülnek a kórházakhoz hasonlóan konszolidációs támogatásban. 

A szakdolgozók borúsnak látják a helyzetet

Egy friss felmérés szerint, amit 56 intézmény töltött ki, a megkérdezettek 46,4 százalék szerint romlott a rendelőkben megjelenő betegek szakellátása. A szakrendelőkben jellemzően a szakdolgozók naponta 30 körüli betegszámot látnak el. A szakdolgozók fele (53 százaléka) elégedetlen a bérével, mondta Szánti Istvánné, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg szakellátásért felelős vezetője. A felmérést 4730 fő töltötte ki. Budapestről, Pest vármegyéből, Hajdú-Bihar vármegyéből és Szabolcs-Szatmár Beregből válaszoltak a legtöbben.

Bár most volt szakdolgozói béremelés, mégis csak a válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy megkapta a teljes 18 százalékos béremelést, a válaszadók 14 százaléka pedig kevesebbet kapott.  A szakdolgozók tizede folyamatosan helyettesít más szakrendelésen, és a válaszadók 60 százaléka szerint szakdolgozói hiány van a munkahelyén.

Magasabb a bér, magasabb az elvárás

A szakdolgozók problémáira reflektált egy kerekasztal beszélgetés keretében Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkár. Szerinte a szakdolgozói felmérés tele van ellentmondással, és felidézett egy OECD kutatást is ami szintén ellentmondásos. Eszerint Magyarországon a megkérdezettek 20-23 százaléka érzi azt, hogy az ellátórendszer nem tudja kielégíteni az egészségügyi szükségleteit, de a valóságban csupán 1,6 százalék körül van azoknak a száma, akik tényleg nem jutnak egészségügyi ellátáshoz - tette hozzá az államtitkár.

A 6 órás szakrendelői munka eltörlésével kapcsolatban Takács Péter elmondta: nagyobb kontroll lesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről a szakrendelőkben. Az államtitkár szerint hiába panaszkodnak a szakrendelők, hogy romlott az elmúlt egy évben a betegellátás minősége, az ellenőrzések során sok szakrendelőkben azt tapasztalták, hogy sok helyen az országos átlag töredéke a betegszám, a laborok tízszeres áron működnek, ez pedig a helyi vezetők felelőssége, nem az államé - emelte ki az államtitkár.

Ma olyan magasak az orvosbérek, hogy meghaladják a nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát, ekkora luxust nem engedhet meg a költségvetés magának, hogy 6 órás munkáért 8 órás munkabért fizessen az orvosoknak.

 

Van pénz plusz kapacitásokra

Nem teljesítik a járóbeteg-szakellátók azt az betegszámot, amit a méreteikből fakadóan teljesíteni kellene - mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója.

Van pénz, van maradvány, ha egy kicsivel több beteget látnak el a szakrendelők, az finanszírozható, mondta a NEAK főigazgatója.

Évente 55-60 millióan jelennek meg a járóbeteg szakellátásban, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese. Fenntartói oldalról állami és egyházi fenntartásban is működnek szakrendelők, összesen 374 közfinanszírozott szakrendelő van, de 135 szakellátó úgynevezett mikroszolgáltató, amelyiknek az éves finanszírozása nem éri el a 60 millió forintot és ez megkérdőjelezi az intézmény létjogosultságát. Arra is kitért, hogy 256 rendelőből 27 képes egynapos beavatkozásra. Az jövőt érintő legfontosabb kihívások a humánerőforrás gondok megoldása, valamint az üzemméretek miatt kialakult negatív hatásokat ki kell iktatni a rendszerből.