Jelentősen romlott a horvát olajvezeték-üzemeltető, a Jadranski Naftovod (Janaf) eredményessége 2025-ben. A társaság nettó nyeresége 29,9 százalékkal, 34 millió euróra csökkent, míg a bruttó nyereség hasonló mértékben, 41,4 millió euróra esett vissza – derült ki a zágrábi tőzsdére benyújtott jelentésből.

A seenews.com azt írja, a teljes árbevétel 127 millió euró volt, ami 6,8 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest, és 3,1 százalékkal maradt el a várttól. A fő tevékenységből – nyersolaj és olajszármazékok szállításából és tárolásából – származó bevétel 117 millió euróra mérséklődött, ami 6,6 százalékos éves visszaesés, és 7,6 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél.

A vállalat külföldi partnerektől származó bevétele 78,2 millió eurót tett ki, ami 10,1 százalékkal kevesebb az előző évinél, és 12,2 százalékkal maradt el a tervektől. 

Ezzel szemben a belföldi árbevétel 1,4 százalékkal, 38,3 millió euróra nőtt.

A költségek közben 10,8 százalékkal, 85,5 millió euróra emelkedtek, ami tovább rontotta az eredményt.

Visszaszóltak a horvátok, kikérik maguknak ezt a hangnemet

A Janaf hivatalos közleményben tudatta, hogy teljes mértékben betartja az EU és az Egyesült Államok orosz olajra vonatkozó szankcióit, ugyanakkor emellett továbbra is biztosítja a régió, így Szlovákia és Magyarország ellátását is.

Az elmúlt év működését jelentős bizonytalanság övezte, miután az amerikai pénzügyminisztérium 2025 januárjában szankciókat jelentett be a szerbiai Naftna Industrija Srbije (NIS) ellen, orosz tulajdonosi hátterére hivatkozva. A NIS meghatározó partnere a Janaf vállalatnak.

Mint írtuk, 2026 januárjában a Mol bejelentette, hogy kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedés megvásárlásáról. Az adásvételi szerződés aláírása várhatóan márciusban történhet meg.

MOL-vezető: „Elszabadulhatnak az árak” – drámai fordulat az üzemanyagpiacon

A Barátság-vezeték leállása, az adriai szállítás körüli bizonytalanság és az iráni konfliktus egyszerre teszi kiszámíthatatlanná a hazai üzemanyagpiacot. Ha Teherán tartósan lezárja a Hormuzi-szoros térségét, a világpiacról akár a dízelexport ötöde is kieshet, ami Európában – különösen a dízelhiányos közép-kelet-európai régióban – komoly áremelkedést hozhat. A MOL szakértője szerint a piac jelenleg sérülékeny és kaotikus, és a következő napok reakciói dönthetik el, merre indulnak az árak.Bővebben>>

Kapcsolódó