A 2300-2500 forintos élőbárány-ár stabilan tartja magát a húsvéti szezon előtt, és bár az elmúlt év komoly állategészségügyi kihívásokat hozott, a juh- és kecskeágazat talpon maradt. A piaci kilátások biztatók, a kereslet élénk – nyilatkozta az Agroinformnak Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint a 2025-ös év „nagyon nehéz volt, mégis sikeresnek mondható”. Az év elején állategészségügyi korlátozásokkal indult a szezon, majd tavasszal megjelent a ragadós száj- és körömfájás. 

Bár a betegség a nyugati országrészben ütötte fel a fejét, az ágazatot végül nem érintette közvetlenül.

„Egyetlen bárány vagy kecske sem betegedett meg Magyarországon, és nem is igazolták a fertőzést az ágazatban. Ez hatalmas szerencse volt” – mondta az ügyvezető. Hozzátette: az olasz partnerekkel sikerült olyan megállapodást kötni, amely lehetővé tette az export folyamatos fenntartását.

Stabil ár, szerény, de tisztességes jövedelem

A húsvéti időszak előtt a 2300–2500 forintos élőbárány-ár már tavaly karácsony óta stabil. Bár az inputköltségek 10–15 százalékkal emelkedtek, a jelenlegi árszint az ügyvezető szerint „szerény, de tisztességes” megélhetést biztosít a termelők számára.

„Ennél magasabb árra nem nagyon számíthatunk. A jövedelmezőséget inkább a hatékonyság javításával lehet növelni” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

A kulcs az egy anyajuhra jutó értékesített bárányszám növelése. Jelenleg az országos átlag 0,8 körül alakul, miközben legalább 1,2 bárány szükséges a fenntartható működéshez. Másfél bárányos átlag mellett már fejlesztési lehetőségek is nyílhatnak.

Erős export, növekvő arab piac

A magyar bárányexport továbbra is Olaszországra épül, de az arány az elmúlt húsz évben 95 százalékról 80–85 százalékra csökkent. Közben bővül az arab piac: Izrael, Szaúd-Arábia és Algéria is fontos felvevőpiac.

„Ez az egyetlen húsféleség, amely vallási megkötések nélkül fogyasztható a világ minden pontján” – fogalmazott Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid.

Az Európai Unió juhhúsból mindössze 85 százalékban önellátó, vagyis 15 százalékos piaci rés mutatkozik, miközben a kereslet folyamatosan nő. A szakember szerint jelenleg keresleti piac van a jó minőségű európai bárányra.

Lassan élénkül a hazai fogyasztás

A magyarországi juhhús-fogyasztás továbbra is alacsony, a húsvéti bárányok döntő többsége exportra kerül. A csontos hús kilogrammonkénti ára – akár 5000 forint – visszafogja a belföldi keresletet.
Ugyanakkor az uniós promóciós kampányok és a hazai rendezvények – például a március végi Báránynapok, amelyhez mintegy 40 étterem csatlakozik – érezhetően növelik az érdeklődést.

„Lassú felkúszást látunk a keresletben. Ha valaki megkóstolja, utána keresi is – de még nincs benne a mindennapi vásárlói rutinban” – mondta.

Magyarországon 7–8 ezer aktív juhtartó dolgozik, a többség melléktevékenységként foglalkozik juhval. Egy fő megélhetéséhez mintegy 400 anyajuh szükséges, családi gazdaságban pedig körülbelül ezer anyajuh jelent gazdaságos méretet.

A jövőben várhatóan erősebben elkülönül a professzionális és a hobbi jellegű juhtartás. A szakember szerint a klímaváltozás ugyan kihívás, de a juh – a húsmarhával együtt – az egyik leginkább alkalmazkodóképes állatfaj.

Alternatíva a tejválság idején: kecske

A tejpiaci válság elsősorban a kisebb szarvasmarhatartókat érinti, miközben a kecsketej piaca stabil, sőt keresleti jellegű. A nemzetközi felvásárlási ár 1 euró felett alakul, a hazai kiskereskedelemben pedig literenként ezer forint feletti áron érhető el.

Az ügyvezető szerint az intenzív kecsketartás hosszú távon is stabil piaci lehetőséget kínál, különösen a laktózérzékenyek és a bébiételek iránti kereslet növekedése miatt.

Nem válságágazat, hanem fejlesztési potenciál

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid az Agroinformnak hangsúlyozta: az ágazat nem forrásigényes válságterületként tekint magára, hanem a hatékonyság javításában látja a jövőt.

„Nem feltétlenül az állomány növelése a cél, hanem a hatékonyság javítása. Ha a jelenlegi szaporulati mutatót 1,2-re emelnénk, az több százezer plusz bárányt jelentene évente – amit a piac fel tudna szívni” – fogalmazott.

A szakember végül a fogyasztókhoz is szólt: húsvét előtt érdemes kipróbálni a hazai bárányhúst. „Tudjuk, hogy drága, de aki egyszer megkóstolja a minőségi magyar báránycombot, annak az ünnepi asztalról nem fog hiányozni a jövőben” – mondta.

Kapcsolódó