Miközben Orbán Viktor megfogalmazása szerint ukrán olajblokád alatt senyved Magyarország, az iráni terrorrezsim elleni koalíciós háború miatt akár globális szintű energiaválság is kialakulhat. ezzel pedig tovább növekedhetnek a hazai behozatalok ára is. 

A januári külkereskedelmi adatokból a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több aggasztó jelenségre is felfigyelt. Például, hogy idén januárban 12 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet (ami 756 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten), és hogy a kivitel volumene 9,9 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 2,3 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál, így ennél nagyobb visszaesést legutóbb 2024 márciusában regisztrált a KSH. Ezzel együtt kiderült az is, hogy az energiahordozók exportvolumene 10 százalékkal alacsonyabb, az importjuké 9,8 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az energiahordozók forgalomváltozása az exportoldalon 0,5 százalékponttal erősítette a teljes kivitel volumencsökkenését, az importoldalon 1,1 százalékponttal fokozta a teljes behozatal volumennövekedését.

De vajon mennyit fizetünk energiahordozókért (földgáz, kőolaj, villamos energia, szén és koksz)?

A KSH szerint csak januárban 1143,3 millió euróba került az energiaimport, ami a KSH szerint 439,4 milliárd forintot tesz ki. 

Folyóáron számolva a tavalyi helyzet meghaladta a háború első évét is. 

A külkereskedelmi termékforgalom forintban, energiahordozók (folyó áron, milliárd forint):

  • 2022: 2413,8 milliárd forint,
  • 2023: 1748,6 milliárd forint,
  • 2024: 1955,2 milliárd forint,
  • 2025: 2448,6 milliárd forint.

Az idei első havi bejelentés sem nyújthat vigaszt, hiszen az energiaimportért kifizetett valamivel több mint 1,14 milliárd eurónál többet legutóbb februárban fizettünk többet (1,24 milliárd euró), azonban ez a negyedik hónap, hogy egyhuzamban egymilliárd eurónál magasabb a behozatal érték.

Ahogy az ING-re hivatkozva írtuk, jelenleg nehéz megjósolni a globális energiaárak alakulását, a kőolaj ára egyelőre nem is szállt el igazán. Hiszen egy ilyen helyzetben a cirka 10 százalékos emelkedés valójában semmi. Ha komoly lezárásra kerülne sor a Hormuzi-szoroson, akkor nagy valószínűséggel 100 dollár fölötti olajárra kellene számítanunk. Sőt egyesek szerint 150 dollár is lehetne az ár. Magyarországon a tizedével emelkedő nyersolaj jegyzésárak 0,45 százalékpont hatással bírnának az inflációra. A magyarázat: nagy az importkitettség, magasan maradtak az inflációs várakozások és volatilis a forint árfolyama.

Kapcsolódó