Elfogadta a francia nemzetgyűlés szerdán a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezetet.
Az évek óta tartó parlamenti vita végén az alsóház a társadalmi javaslatot 299 szavazattal 226 ellenében fogadta el. A szöveget a végső elfogadás előtt azonban még a jobboldali többségű szenátusnak is meg kell vitatnia.
A "halálba segítéshez való jog" fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusa legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.
akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban tart.
A javaslatban eredetileg "fizikai vagy lelki" szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy "csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre".
A szöveget beterjesztő centrista képviselő, Olivier Falorni sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy "a szenvedések hierarchiáját" állították fel ezzel a képviselők.
A szöveg azt is előírja, hogy a beteg adja be önmagának a halálba segítő szert, kivéve, ha "fizikailag nem képes ezt megtenni", ebben az esetben orvos vagy ápoló fogja megtenni.
A törvényjavaslat összességében végül alig változott az első olvasathoz képest, amelyet tavaly májusban fogadott el a nemzetgyűlés.
Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.
A szövegben az is szerepel, hogy minden egészségügyi dolgozó, aki nem kíván segítséget nyújtani a meghaláshoz, megtagadhatja azt lelkiismereti okokra hivatkozva.
A halálba segítésről szóló törvénytervezetet megelőzően a palliatív ellátás megerősítéséről is szavazott a parlament alsóháza, a szöveget egyöntetűen támogatták a képviselők.
A törvényjavaslat jogalkotási útja még nem ért véget. Áprilisban tér vissza a javaslat a felsőházba, amelynek konzervatív többsége ellenzi a tervezetet, és amely első olvasatban el is utasította azt. A végső szót azonban a nemzetgyűlés fogja kimondani.
A beterjesztő képviselő azt szeretné, hogy a szöveg végleges szavazása még a nyári szünet előtt megtörténjen.
A szerdai nemzetgyűlési szavazást több mint egyhetes komoly és alapos vita előzte meg.
A nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet üdvözölte egy olyan szöveg elfogadását, amelyet szavai szerint "nagyon vártak már honfitársaink".
Franciaországban a betegek halálba segítése jelenleg illegálisnak számít, de egy 2016-os törvény lehetővé teszi a passzív eutanáziát a gyógyíthatatlan betegek esetében, ez a beteg haláláig tartó folyamatos mélyaltatást jelent.
A kérdés nagyon megosztó Franciaországban annak ellenére, hogy a felmérések szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja a javaslat elfogadását.
Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja a meghaláshoz nyújtott segítséget.
A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik,
