Az agytröszt előrejelzése szerint a következő években az inflációs nyomás enyhülése várható. Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5
százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken
az infláció - írta a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével
fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében.
Az elemzés szerint a geopolitikai bizonytalanságok miatti
magas olajárak (és az emelkedő jövedéki adó) hatására a növekvő üzemanyagárak
továbbra is pozitívan járulnak majd hozzá az árak emelkedéséhez. Az
élelmiszerek vonatkozásában azonban 2024-ben az általános inflációnál alacsonyabb
áremelkedésre számíthatunk.
A jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját.
Az infláció fokozatos csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot, a forint sérülékenysége
ugyanakkor csak óvatos kamatvágásokat tesz lehetővé. A forint leértékelődése
folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad.
A forint-euró árfolyam átlaga 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a
406–419 forintos sávban lesz.
A következő években a konjunktúra beindulása és a reálbérek várható növekedése folytán a fogyasztás is újra emelkedő pályára állhat.
A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően az idén az
Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó
csökkenésére számít. Azonban a dezinflációs trendnek és az újrainduló
konjunktúra mellett pozitív tartományba forduló reálbéreknek köszönhetően
2024-ben a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az előrejelzés
a fogyasztás 2,2 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos reálnövekedésével
számol.
A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe
hozta a költségvetést, ugyanakkor nem valószínű, hogy a kormány jövőre a
növekedés veszélyeztetésével komoly költségvetési kiigazításba kezdene, ezért
az Egyensúly Intézet 2024-ben 3 százaléknál magasabb hiányra számít.
A költségvetés hiánya valószínűleg jövőre is három százalék
felett marad a kormány által vállalt 2,9 százalék helyett.
A magyar GDP a következő években bővül.
2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1
százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és
a beruházások lehetnek.
A munkaerőpiaci kereslet dinamikus lesz.
A munkanélküliek aránya az idén 3,9 százalék, jövőre 3,7
százalék lesz Magyarországon. Jövőre a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az
élénkülő konjunktúra miatt újra kétszámjegyű béremelkedésre és pozitív
reálbér-dinamikára lehet számítani. 2027 végére valószínűsíthető a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvadása. A négyéves folyamat végére 350–370 000
forintos szint lehet a négyéves periódus végén.
Az előrejelzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat
vették figyelembe.
