Az agytröszt előrejelzése szerint a következő években az inflációs nyomás enyhülése várható. Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció - írta a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében.

Kapcsolódó

Az elemzés szerint a geopolitikai bizonytalanságok miatti magas olajárak (és az emelkedő jövedéki adó) hatására a növekvő üzemanyagárak továbbra is pozitívan járulnak majd hozzá az árak emelkedéséhez. Az élelmiszerek vonatkozásában azonban 2024-ben az általános inflációnál alacsonyabb áremelkedésre számíthatunk.

A jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját.

Az infláció fokozatos csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot, a forint sérülékenysége ugyanakkor csak óvatos kamatvágásokat tesz lehetővé. A forint leértékelődése folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad. A forint-euró árfolyam átlaga 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a 406–419 forintos sávban lesz.

Mi lesz már itt, jöhet a 370 alatti euró?

Újra jó formában van a forint több havi gyengélkedés után. Ennek most jól követhetők az okai, kérdés, meddig erősödhet a hazai fizetőeszköz, és ez milyen hatásokkal jár. Bővebben >>>

A következő években a konjunktúra beindulása és a reálbérek várható növekedése folytán a fogyasztás is újra emelkedő pályára állhat.

A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően az idén az Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó csökkenésére számít. Azonban a dezinflációs trendnek és az újrainduló konjunktúra mellett pozitív tartományba forduló reálbéreknek köszönhetően 2024-ben a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az előrejelzés a fogyasztás 2,2 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos reálnövekedésével számol.

A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést, ugyanakkor nem valószínű, hogy a kormány jövőre a növekedés veszélyeztetésével komoly költségvetési kiigazításba kezdene, ezért az Egyensúly Intézet 2024-ben 3 százaléknál magasabb hiányra számít.

A költségvetés hiánya valószínűleg jövőre is három százalék felett marad a kormány által vállalt 2,9 százalék helyett.

A magyar GDP a következő években bővül.

2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek.

A munkaerőpiaci kereslet dinamikus lesz.

A munkanélküliek aránya az idén 3,9 százalék, jövőre 3,7 százalék lesz Magyarországon. Jövőre a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra kétszámjegyű béremelkedésre és pozitív reálbér-dinamikára lehet számítani. 2027 végére valószínűsíthető a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvadása. A négyéves folyamat végére 350–370 000 forintos szint lehet a négyéves periódus végén.

Félmillió dolgozó hiányzik a magyar munkaerőpiacról

Az elmúlt évtizedek tapasztalata, hogy nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány az igazi kerékkötője egy-egy gazdasági szektor fellendülésének. Ennek az okaira mutatott rá a Big Picture vendége, Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője. Bővebben >>>

Az előrejelzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.