Védőital, ventilátor, árnyékolás, extra pihenőnap, fizetett szünetek, két órával rövidebb, nyári munkaidő: a "hőségmentes napokhoz" való jogot követelik a baloldal és a Zöldek képviselői a német Bundestagban, olyan időszakokra, amikor a most is jellemző, 26 fok fölötti átlaghőmérséklet eluralkodik a munkahelyeken.

Követelésük azért lehet első hallásra meglepő, mert ugyan az egészségvédelem alapvető joga az alkalmazottaknak, az a hőségriadók vonatkozásában még sincs rögzítve a munkavédelmi törvényben, ezért sürgős módosítást követelnek. 

Kapcsolódó

A német munkaadók a jövőben számíthatnak rá, hogy személyre szabott hővédelmi intézkedéseket kell bevezetniük, és az alkalmazottakkal kötött, speciális megállapodásokban vállalniuk kell, hogy jobb megoldás híján soron kívüli, fizetett szabadságra küldik az embereket.

Egy férfi napozik az utcán Berlinben 2025. július 1-jén
Egy férfi napozik az utcán Berlinben 2025. július 1-jén
Kép: Getty Images, Sean Gallup

Egyre többen vonulnak táppénzre

A javaslat hátterében az áll, hogy az elmúlt hetekben drasztikusan megugrott azon munkavállalók száma Németországban, akik a hőség miatt betegszabadságra kényszerülnek, mert nem tudnak teljesíteni az állandó forróságban – írja a Welt. 

A probléma nem új keletű: a klímaváltozással párhuzamosan már 2023-ban is több mint 12 százalékkal többen mentek táppénzre a nyáron, mint öt évvel azelőtt, a betegség oka pedig jellemzően hőguta, napszúrás, hőkimerülés és hasonló diagnózisok voltak – derül ki a Szociális Minisztérium jelentéséből. 

A statisztikák alapján úgy tűnik, a férfiakat dupla olyan arányban érinti a munkahelyi hőség káros hatása, mint a nőket – a férfiak ugyanis nagyobb valószínűséggel dolgoznak fizikailag megterhelő kültéri munkákban, például útépítésen vagy lakásfelújításon. 

A keresőképtelenségben töltött, nyári napok száma ugyan évről évre ingadozó, de egyértelműen a hőviszonyoktól függ – a görbe összességében 2015 óta felfelé mutat.

Fejenként 200 euró elég lenne

A képviselők szerint ezért alapvető változásokat kell bevezetni, mivel a melegrekordok sorra dőlnek, a munkahelyi hősérülések pedig megelőzhetők az alkalmazottak védelmével.

Ráadásul, a kieső dolgozó termelni sem tud, ami veszteséget jelent a cégeknek – vélekednek, sürgetve a csökkentett munkaidőhöz való jog törvényi bevezetését kánikula idején. 

Személyenként 200 eurót kell biztosítani az éghajlat- és hővédelmi intézkedések bevezetésére, legyen szó szellőztető rendszerek telepítéséről vagy fizetett szabadságról – foglalja össze a Redaktionsnetzwerk Deutschlandnál lévő indítvány, amely kitér arra is, hogy a kórházakban és az idősotthonokban is jelentős a probléma, és nincs erre vonatkozó, állami finanszírozási program.

Nem ajánlott a kávé, de jár az árnyékban töltött idő

A hőség miatt bekövetkező egészségkárosodás megelőzése érdekében különösen a szabadtéri munkavégzés (például a mezőgazdasági, építési munkák esetén) fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő munkaszervezésre, a védelmi intézkedésekre. Ha a hőmérséklet meghaladja a 24 °C-ot, a folyadékveszteség pótlására korlátlan mennyiségben 14-16 °C-os ivóvizet vagy egyéb, nem alkoholtartalmú italt kell biztosítani és ösztönözni a munkavállalókat a folyadékfogyasztásra, akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak. Tanácsos kerülni a kávét, vagy az alkoholos, magas cukortartalmú innivalókat – áll a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó foglalkoztatás-felügyelet tájékoztatójában. A magyarországi előírások szerint hőségben biztosítani kell az extra pihenőidőt (óránként 5-10 percet), lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos helyen, és az is fontos, hogy a dolgozók egymást váltva végezzék a munkájukat, rövidebb ideig tartózkodva a tűző napon.