Nemrég debütált az Európai Bizottság tervezete a 2028–34-es ciklusra vonatkozó, 1,2 billió eurós uniós költségvetésről, amelyre első körben több tagállamban fölerősödtek a kritikus hangok, például a gazdák támogatása kapcsán.

Ám a viták sora az elkövetkező két évben kitart, hogy végül a bevételek és kiadások közös, új hétéves rendszeréről a 27 tagállam egyhangúan döntsön.  

Magyarország számára különösen izzasztó harcok következhetnek, mivel a bizottság olyan költségvetést javasol, amely

radikálisan szigorítaná az uniós források kifizetését, 

a jogállamisági feltételek abszolút kiterjesztésével. 

Ezzel nem titkoltan a demokratikus normákat megsértő kormányokat veszik célkeresztbe, ami újabb, éles politikai konfliktusokat sejtet.

Brüsszel ugyanis amellett, hogy kiterjesztené a kifizetések és a demokratikus visszaesés közötti kapcsolatot, 2028-tól már közvetlenül a civil társadalomhoz juttatná el az elzárt pénzeket, hogy

„ne a lakosságnak kelljen megfizetnie a vezetők hibáinak terhét”

– idézi a Politico a tervezet.

Az Euractiv szerint márpedig ez főként Magyarországnak szóló hadüzenet, amely a jogállamiság megsértése miatt már így is

18 milliárd eurót veszített az uniós forrásokból

(10,5 milliárdot az újjáépítési forrásokból és 7,5 milliárdot a kohéziós transzferekből).

Megszorítások jöhetnek, de a kontroll marad

A tagállami képviselők alapvetően aggódnak a bizottság első verziós pénzügyi keretterve kapcsán, például, mert olyan alacsony kiadási plafont irányoz elő, hogy abból az EU nem érne el előrelépést a következő ciklusban. 

Szerintük a javasolt költségvetés nem biztosít elegendő forrást az olyan prioritásokra, mint a kohézió, a mezőgazdaság, a védelem, az éghajlatváltozás, és a mindenki számára működő és fenntartható gazdasághoz szükséges beruházások, sőt, megszorításokhoz vezetne – idézi a tervezet társelőadóinak aggályait az Európai Parlament (EP) minapi közleménye.

Ebben leszögezik: olyan büdzsé sem elfogadható, amely széttagolt nemzeti terveket támogat az európai célkitűzések helyett. 

Európának közös jövőképre van szüksége, nem pedig 27 különálló bevásárlólistára

– fogalmaznak. 

Abban viszont határozottan egyetértenek, hogy tartani kell az EP szigorú felügyeleti jogkörét a források kiosztása fölött, és nem lehet megkerülni a kiadások demokratikus ellenőrzését. 

Kikerülnék a kormányt, hogy célba érjen a pénz

A Politico részletezi: jelentős újdonság lehet az EU-s gyakorlatban, hogy 2028-tól már nemcsak a költségvetés egyes elemeinél, hanem teljeskörűen,

minden uniós forrásra kiterjeszthetik a jogállamisághoz kötött, általános feltételrendszert.

Egyúttal bezárnák azokat a kiskapukat, amelyek révén a tagállamok a pénzügyi eszközök átcsoportosításával kikerülhetik a európai normák betartását. 

Olyannyira elszántak, hogy a társadalom garanciát is kapna: Ursula von der Leyenék azt szeretnék, hogy a pénz eljusson az uniós finanszírozás kedvezményezettjeihez – például a civil szervezetekhez vagy az egyetemekhez –, függetlenül attól, hogy egy kormány betartja-e a jogállamiság elveit. Akár

közvetlenül is kifizethetik az érintetteket, megkerülve a központi kormányzatot. 

Azok a tagállamok, nevezetesen Magyarország, amelyek az igazságszolgáltatás és a média szabadságának korlátozásával már megsértették az EU jogállamisági normáit, további jelentős összegű finanszírozástól eshetnek el a központi uniós költségvetésből – összegez a brüsszeli lap, amelyet a Portfolio is idézett.

Kérdés, kin múlik majd az uniós források sorsa

A Politico azt is felidézi, hogy a magyar kormányfőnek „viharos a kapcsolata” az EU döntéshozóival és a többi kormányzattal, amelyek bírálták az általuk Oroszország-barát és autoriter politikának tartott álláspontjait. Eközben az EU intézkedéseket hozott Magyarország ellen, és már visszatartott némi finanszírozást – egészen pontosan 18 milliárd eurót.

Megállapítják:

az új reformterv lényegében egy „Lex Magyarország”,

mivel Orbán Viktor évek óta konfliktusban áll Brüsszellel, míg 2026-ban választások elé néz. 

Márpedig több uniós ország már jelezte, hogy támogatja a szigorítást, például fő nyugat-európai gazdasági partnerünk, Németország is, amelyről itt írtunk korábban. 

Ugyanakkor a tárgyalások a végleges szövegről ezután következnek, és várhatóan csak 2027-ben születik döntés – jegyzi meg az Euractiv.