Szegény embert még az ág is húzza: hiába sikerült feltornázni az adó- és járulékbevételeket, az uniós pénzek nagyon nem érkeznek a magyar költségvetésbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette az államháztartás mérleg június végi állapotát, és ebből kiderül, hogy megint akad egy több ezer milliárdos lyuk – amire nincs is igazán hatással a kormányzat. 

A minisztérium értékelése szerint 2025 első felében az államháztartás központi alrendszere

2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Ezen belül a központi költségvetés 2727,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 72,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 118,9 milliárd forintos hiányt mutattak. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül is a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 12 százalékos növekedés történt. A kamatkiadások június végéig 2494,3 milliárd forintot tettek ki, ami 484,8 milliárd forinttal magasabb az előző év első félévében történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.

Idén június hónapban a központi költségvetés 27,4 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző év június havi 107,8 milliárd forintos deficitjével.

Jól hangzik az is, hogy a központi alrendszer június végi 19686,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 788,9 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal magasabb összegben alakultak, így még az sem olyan nagy baj, hogy a 22459,9 milliárd forint összegű kiadásai 906,1 milliárd forinttal, szintén 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. 

Sőt, amíg korábban a fogyasztás visszaszorulása miatt az áfabevételek visszaestek, 2025 első félévben az általános forgalmi adóból 4078,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 541,5 milliárd forinttal haladja meg.

Nézzük a kellemetlen tényeket. Ehhez tudni kell, hogy az uniós bevételek a főszabály szerint A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetbe érkeznek, ezek kimutatására szolgálnak az uniós programok bevételei, valamint az Egyéb uniós bevételek mérlegsorok. A gond az, hogy

  • az uniós programok bevételei mérlegsoron 2025. június végéig 176,4 milliárd forint bevétel keletkezett.
  • Ez az összeg a törvényi előirányzat (2235,9 milliárd forint) 7,9 százalékát teszi ki.
  • A teljesült bevételből 125,5 milliárd forint az uniós és 50,9 milliárd forint az egyéb bevételekhez tartozik.

Talán nem olyan meglepő, de ilyen rosszul még nem teljesített a magyar államháztartás ebből a szempontból. Tavaly ilyenkor 400 milliárddal több pénz folyt be, és például még a Covid idején is 10 százalék felett teljesítettük az éves előirányzatot. 

A júniusban 8,1 milliárd forintos uniós bevétel csak azért nem rekord alacsony, mert idén januárban egyszer sikerült ennél is kevesebbet begyűjteni, 7,2 milliárd forinttal. 

Mikor lesz ebből pénz?

Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Economxnak korábban felidézte, hogy 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban hazánknak jogszerűen járó források közel harmada van továbbra is befagyasztva. A tárgyalási folyamat során 27 „szupermérföldkövet” kell teljesíteni, amelyek pontos részleteit azonban nem lehet ismerni, illetve a teljesülésült vállalások arányát sem.

A tárgyalási folyamat sok tényezőtől függ, amelyek egy része inkább politikai, mintsem gazdasági jellegű, éppen ezért nem lehet előzetesen megjósolni, hogy milyen mértékben fognak idén befolyni az uniós források – mutatott rá a jelenlegi helyzetre az elemző. 

Kapcsolódó