Az élelmiszermentési program összeköti Magyarország legnagyobb karitatív szervezeteit (Baptista Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Vöröskereszt) a törvényben meghatározott kiskereskedelmi láncokkal (Auchan, Tesco, Penny, Aldi, Lidl, Spar).

Világszerte, így Magyarországon is még mindig indokolatlanul sok élelmiszer landol a kukában, egy átlagos magyar évente 65,5 kilogramm étel kidobásáért felelős a háztartásában, ez pedig csak kicsivel jobb adat, mint az uniós átlag, amely a 70 kilogrammot is eléri – írták.

A közlemény szerint az ÉMK célja, hogy csökkentse a magyarországi élelmiszer-pazarlást, és segítse a támogatottakat azáltal, hogy koordinálja a lejárathoz közeli, de még biztonsággal fogyasztható, tartós élelmiszerek elosztását a karitatív szervezeteknek.

Az élelmiszer-pazarlás mérséklése azért is fontos, mert a háború és a „brüsszeli szankciók miatt" az élelmiszer-infláció jelentősen nőtt, ez pedig a rászorulókat különösen megterheli – tették hozzá.

A kormány intézkedéseinek köszönhetően az infláció mostanra csökkenő pályára állt, az árfigyelő rendszer pedig az élelmiszerárak mérséklésével szintén az embereket segíti – olvasható az ÉMK közleményében.

GVH: az áruházláncok a biztos profitra hajtottak, spekuláltak, amit a vásárlók fizettek meg

A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a nagy boltláncoknál ki kell kényszeríteni az árak csökkentését. Bővebben >>>