Az Európai Unió (EU) végrehajtó testülete, az Európai Bizottság (EB) közölte, hogy

újabb kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, mert a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti szabályok nem felelnek meg az uniós jognak. 

Kapcsolódó

Az EB szerdái közleményében azt írta:

az állami építési beruházások szabályairól szóló magyar törvény arra kötelezi az ajánlatkérő szerveket, hogy a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzés esetében egy konkrét eljárástípust, a tárgyalásos eljárást alkalmazzák.

A bizottság szerint

  • ez a szabályozás megfosztja az ajánlattevőket az uniós közbeszerzési szabályok által biztosított szabadságtól,
  • vagyis attól, hogy válasszanak a rendelkezésre álló különböző közbeszerzési eszközök közül.

Nem ez volt az egyetlen, Magyarországot is érintő bizottsági döntés - írja az Index.

Az EB azt is bejelentette, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország és hat másik tagállam ellen, a nemteljesítő hitelekről szóló uniós irányelv átültetésének elmulasztása miatt.

Az irányelv célja, hogy a hitelfelvásárlók és hitelgondozók engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó szabályok megállapításával előmozdítsa a nemteljesítő hitelek jól működő másodlagos piacának kialakítását.

A magyar kormánynak 2023. december 29-ig kellett volna átültetnie ezt az irányelvet, azonban Bulgáriával, Spanyolországgal, Hollandiával, Ausztriával, Portugáliával és Finnországgal együtt ezt nem tették meg.

Ezzel azonban még nem ért véget a Magyarországot is érintő döntések sora, ugyanis

a bizottság ezeken felül még egy indokolt véleményt küldött Magyarországnak és Lengyelországnak azért, mert nem ültették át teljeskörűen az EU belső villamosenergia-piacára vonatkozó szabályokat.

Az energetikai irányelv kulcsfontosságú szabályokat határoz meg az EU elektromos piacának szervezetére és működésére vonatkozóan, célja egy integrált, versenyképes, fogyasztóközpontú piac létrehozása.

A jogállamiság helyzetét vizsgáló tényfeltáró delegációt küld az Európai Parlament (EP) Magyarországra áprilisban - tudta meg a Népszava. Erről ma döntenek hivatalosan az EP frakcióvezetői. A delegáció célja, hogy felmérje, hogyan változott a jogállam helyzete az elmúlt évek során Magyarországon. A képviselők különös figyelmet szeretnének szánni a bírósági reformokra és a korrupció helyzetére is.

A két érintett országnak két hónap áll rendelkezésére, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket, pedig az erre vonatkozó irányelv nemzeti jogba átültetésének határideje 2020. december 31-én lejárt.