Tart még a kegyelmi állapot, ugyanis éves szinten hiába 3,8 százalékos az infláció novemberben, a fogyasztói árak októberhez képest mindössze 0,1 százalékkal nőttek, sőt az élelmiszerek ára a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változott.
Egyelőre még a kormányzat sem tudja, meddig marad érvényben az árrésstop biztosította központi szabályozórendszer, de az kétségtelen, hogy az intézkedéseknek szemmel is látható hatása is van. Legalábbis az árak visszarendeződése, majd stabilizálása szempontjából. Ugyanis Ha bejön a kormányzat számítása, a bázishatás miatt 2026 első inflációs adatai év per év alapon is nullaközeliek lesznek, amennyiben sikerül kiküszöbölni az ilyenkor szokásosan megugró energiaárak és bérek költségnövelő hatásait.
Mindenesetre megnéztük néhány élelmiszercikk árának változását.
A kenyér a legspeciálisabb termék, hiszen az árára külön-külön hatnak az energia-, az agrár- és a munkaerőpiaci változások is. Jellemző, hogy Nagy István agrárminiszter az Economxot korábban arról tájékoztatta, hogy amikor 875 forint volt a fehér kenyér kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára, abból csak mindössze 53 forint a gabona értéke, és az Agrárminisztérium hatáskörébe csak ez a bizonyos 53 forint tartozik.
Ha fenyér kenyeret nézzük, akkor például azt látjuk, hogy tavaly novemberben mindössze 3 forinttal került kevesebbe, míg a félbarna esetében 32 forintos az árnövekedést jelentett az elmúlt 12 hónap, úgy hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a 766 forintos csúcsot júliusban elérte és azóta ott is maradt az árszint. A 2023-as inflációs sokk idején azonban a félbarna kenyér 899 forinton is, míg a fehér kenyér elérte a választási kampány szempontjából kényelmetlen 1000 forintot is.
Ezzel szemben a tojás kiskereskedelmi ára most nagyobb, mint a 2023-as drámai év idején, sőt visszadrágult a márciusi árrésstophoz.
A párizsi viszont visszatért, inkább visszazuhant 2022 márciusához, akkor volt utoljára 2050 forint. Ez viszont jogosan vetheti fel a kérdést, vajon mennyi is lehet a valós értéke ennek a felvágottfajtának. De jó hír az is, hogy most tényleg igaz az elcsépelt reklámszöveg a 2,8 százalékos tej kapcsán:
ez most évek óta nem volt ilyen olcsó.
Mit hoz 2026?
Ha a folyamatokat nézzük, akkor Virovácz Péter szerint két tényező miatt csökkent az éves infláció 4,3-ről 3,8 százalékra. Egyrészt jelentősebben mérséklődött az élelmiszerek éves bázisú inflációja a tavalyi magas bázis következtében. Ezzel az élelmiszerinfláció ismét 3 százalék közelébe süllyedt. Emellett pedig az üzemanyagok áresése volt a másik fontos fő faktor. Az említett két tényező együttesen az inflációs fékeződésének négy-ötödét biztosította - fogalmazott az ING vezető elemzője.
Megállapította, a részleteket tekintve az élelmiszerek esetében nem folytatódott a havi alapú árcsökkenés, mivel 0,2 százalékos emelkedést regisztrált a KSH novemberben. Mind a feldolgozatlan, mind a feldolgozott élelmiszerek körében találunk jelentősebb egyhavi drágulásokat (például zöldségek vagy a tartósított élelmiszerek köre). Tovább drágultak a dohányáruk a jövedéki adó változások következtében. A forint ereje a tartós fogyasztási cikkek esetében kordában tartja az áremelkedést, ahol havi alapon csupán 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány pedig arra jutott, hogy a jelenlegi információik alapján, bázishatásokat vizsgálva idén decemberben tovább lassulhat az infláció, mely a jövő év első hónapjaiban is folytatódhat. Az infláció megközelítheti a 3 százalékot (akár be is nézhet a 3 százalékos célszint alá). Bázishatások alapján azonban az év második felében ismét gyorsulhat az árszínvonal-növekedés mértéke. Míg 2025-ben éves átlagban 4,5 százalék körül lehet az infláció, addig 2026-ban 3,5-4 százalék körül - vélekedett a gazdasági agytröszt.