Finoman szólva sem lesz egy könnyű évünk a 2026-os sem, amit a Költségvetési Tanács (KT) úgy fogalmazott meg, hogy „a Tanács megítélése szerint a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt kockázatok övezik”.

A testület ugyanis egy 28 oldalas jelentésben dolgozta fel a kormányzat jövő évre vonatkozó költségvetési tervezetét, amelyben a KT többek között arra is figyelmeztet, hogy

a 2025. évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik.

  • Az egyik ilyen szerintük, hogy a várt gazdasági növekedés nem valósul meg, ami mérsékelné a költségvetés bevételeit.
  • A másik pedig az uniós forrásbeáramlás megvalósulásának bizonytalansága, amely változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt. 

De mi az a Költségvetési Tanács? Kik a tagjai? 

A KT egy kormánytól független intézmény, 2008-ban a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetés felelősségéről szóló törvény rendelkezett a Költségvetési Tanács felállításáról Magyarországon. Az Országgyűlés a fegyelmezett, átlátható és hosszú távon fenntartható költségvetési politika megteremtése és folytatása, valamint az ország hosszú távú gazdasági versenyképességének költségvetési eszközökkel való szolgálata érdekében – figyelemmel a jelenlegi és a jövő nemzedékek közötti igazságosság igényére, valamint a társadalom általános öregedésével kapcsolatos állami kiadások következő évtizedekben várható növekedésére – alkotta meg a törvényt.

A Tanács véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény (és annak módosítása) tervezetéről, és a törvény zárószavazásához előzetes hozzájárulását adja, amennyiben az Alaptörvényben előírt államadósság-szabály teljesíthetőségét állapítja meg. Ez előbbi feladata ellátása során 2024-től kezdődően azt is vizsgálja, a Magyar Nemzeti Bank megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges-e költségvetési térítés nyújtása. Továbbá félévente véleményt nyilvánít a költségvetési törvény végrehajtásának helyzetéről, az államadósság alakulásáról. Ezeken túl véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről. Utóbbi keretében folyamatosan értékeli az EU követelmények teljesítését is. A bemutatkozóból kiderül továbbá, hogy a Tanács a feladatának ellátása során – az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank megállapításain túl – a jövőben is támaszkodni kíván a hazai kutató-elemző intézetek, a nemzetközi szervezetek, a mértékadó piaci elemzők értékeléseire, prognózisaira.

A Magyar Köztársaság Elnöke – 2024. január 10-ei hatállyal, hatéves időtartamra – Horváth Gábort nevezte ki a KT elnöki funkciójának betöltésére. A vonatkozó törvény előírásai szerint a Költségvetési Tanács így változatlanul háromtagú: Horváth Gábor elnök mellett Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke alkotják a testületet.

A vonatkozó Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint ha a Tanács a meghatározott határidőig a költségvetési tervezettel kapcsolatos egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek. A Kormány a benyújtással egyidejűleg, a törvényjavaslat indokolásában tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy a Tanács észrevételei alapján milyen módosításokat hajtott végre a törvénytervezetben, illetve indokolja a Tanács észrevételeinek esetleges elutasítását. Ha a Tanács véleményében azt állapította meg, hogy a törvénytervezet szerinti kormányzati szektor egyenlege nem felel meg a törvényi követelményeknek, akkor a Kormány a törvényjavaslat indokolásában köteles értékelni a követelmények teljesítését.

Mivel még a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint is jelentős a (nemzetközi) bizonytalanság, mi most az irányvonalak helyett a konkrét számokat vizsgáltuk meg. 

Arra azonban még térjünk ki, hogy bár a költségvetési tervezet 2025-ben 2,5 százalékos, míg 2026-ban 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a Tanács azonban figyelmeztet arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által közölt legfrissebb adatok szerint a gazdaságunk érdemben a piaci várakozások alatt alakult.

Bár a GDP adat részletei még nem állnak rendelkezésre, de a 2025. első negyedévi makrogazdasági adatok a költségvetési tervezetben vártnál alacsonyabb növekedési pálya felé mutatnak. Az alacsonyabb 2025. évi növekedés a bázishatáson keresztül a 2026. évi költségvetésre nézve is kockázatot jelent az adóbevételek teljesülése szempontjából.

Mint írták, 2026-ban a gazdasági növekedés várható szerkezete a 2024-2025. évinél kiegyensúlyozottabban alakul, de elsősorban továbbra is a háztartások fogyasztásának
emelkedése lesz a meghatározó. A fogyasztás 4,4 százalékos várt bővülése mögött a reálbérek 6,7 százalékos emelkedése és a jövedelemnövelő kormányzati intézkedések állnak a KT szerint.

Fontos még, hogy a költségvetési pálya szerint 2025-ben 4,5, 2026-ban pedig 3,6 százalékon alakul az infláció. 

De akkor nézzük az államháztartást. 

  • A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 2026-ra 39546,3 milliárd forint, amely a 2025. évi előirányzatnál 817,5 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal több. A bevételi oldalt erősíti, hogy 2026-ban a fogyasztóiár-index mértékével emelkedik a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, illetve a jövedéki adó (dohány, üzemanyag és alkohol esetében) és a cégautóadó, emellett a különadók (2074,7 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka) 2026 során továbbra is jelentős bevételi forrásai maradnak a költségvetésnek. 
  • A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 11592 milliárd forint, ezek adják az összbevételek 29,3 százalékát. Ez egyébként  5,8 százalékkal (összegében 639,5 milliárd forinttal) több az idénre tervezettnél.

A KT itt hozzáteszi, ha a gazdaság nem áll újra növekedési pályára, nem mérséklődik az infláció, vagy épp a háztartások fogyasztása nem bővül, ha az

ezekre vonatkozó kormányzati prognózisok nem teljesülnek, akkor a bevételek lényegesen elmaradnak a tervezettől.

Az általános forgalmi adó (áfa) előirányzata

8793 milliárd forint, ami 6,2 százalékkal (összegében 515,8 milliárd forinttal) több a 2025. évi előirányzat összegénél.

A Tanács szerint az előirányzat elérhetőségét támogatja a háztartások 4,4 százalékos fogyasztásbővülése, azonban

az áfa teljesülésére vonatkozóan kockázatot jelenthet, ha a 2025-ös bázis évi makrogazdasági folyamatok vártnál kedvezőtlenebbül alakulnak

– amire viszont esély, amiről ITT ÍRTUNK.

A jövedéki adó előirányzata 1796,3 milliárd forint, 5,5 százalékkal (összegében 93,4
milliárd forinttal) több a 2025. évi tervnél. Az adóbevétel emelkedéséhez hozzájárulnak a törvénybe iktatott infláció mértékével megegyező adóemelések.

A lakosági befizetések együttes összege 5264,6 milliárd forint, 0,4 százalékkal (összegében 20,9 milliárd forinttal) alacsonyabb a 2025-re elfogadott teljesítésnél. Bevételcsökkentő hatással bír, hogy 2026-ban a személyi jövedelemadó mentességek kiterjesztése folytatódik, a 40 év alatti két gyermekes anyák SZJA-mentességével, és a 30 év alatti anyák adómentességének az átlagbérről a teljes jövedelemre, valamint az összes gyermekre való kiterjesztésével. Továbbá 2026. január 1-től lép életbe a családi kedvezmény megduplázásának második üteme, illetve 2025. július 1-től a CSED, GYED, örökbefogadói díj személyijövedelemadó-mentessége.

Mindez a 2O25. évi előirányzathoz képest mintegy 500 milliárd forint bevételkiesést jelent

– húzták alá. 

A Tanács értekezik az uniós forrásokról is. 

  • Megállapítja, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaihoz Magyarország továbbra sem fér hozzá addig, amíg az az uniós intézmények szerint kielégítően végre nem hajtja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez és a bírói függetlenség megszilárdításához kapcsolódó feltételeket (az úgynevezett 27 szupermérföldkövet). Az RRF-források lehívása ennek következtében továbbra is bizonytalan.
  • A 2021-2027-es Kohéziós Operatív Programok bevételeinek teljesülését is kockázatok övezik, mivel ezen források egy részét az Európai Bizottság visszatartja az úgynevezett feljogosító feltételek (az EU Alapjogi Chartájához kapcsolódó horizontális feltételek, valamint öt tematikus feljogosító feltétel) részbeni nem teljesítése, valamint a kondicionalitási (jogállamisági) eljárások miatt.
  • Felidézik, a jogállamisági eljárás következtében visszatartott forrásokra az úgynevezett N+2-es szabályt kell alkalmazni, amely szerint a rendelkezésre állás évétől számítva még két évig használhatók fel a források. A 2024. évben mintegy 1 milliárd euró esett ebbe a körbe, és amennyiben a következő években sem születik megállapodás, 2025-ben és 2026-ban is jelentős összeg kerülhet az N+2-es szabály hatálya alá.
  • Továbbá 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország
    nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Az ítélet alapján Magyarországnak egy egyszeri, 200 millió eurós átalányösszeget és 2024. június 14-től kezdve további napi 1 millió eurós kényszerítő bírságot kell fizetnie. Azonban a Tanács megállapítja, a 2026-os költségvetési törvény tervezete azzal számol, hogy a bírság fizetési kötelezettség fennmarad. 

Tehát a napi kamat mértéke tovább emelkedik. 

Ugyanakkor a hasonlóan az elmúlt évekhez, az állam működése tekintetében jövőre is nullszaldós a költségvetés, deficit kizárólag a hazai felhalmozási és az uniós költségvetések esetében keletkezik. Amihez az is kell, hogy bár a 2026-ban is magas költségvetési kiadást jelent a 3314,7 milliárd forintra tervezett pénzforgalmi kamatkiadás, az mégis összesen 521,4 milliárd forintos, 13,6 százalékos csökkenést mutat a 2025-ös előirányzathoz képest.

Érdekes még, hogy 2026-ban az állami beruházási fejezet kiadásai 146 százalékkal 496,3 milliárd forintra nőnek, ami elsősorban az út-, és vasúthálózat fejlesztéséhez, és az egészségügyi és szociális intézményi felújításokhoz kapcsolódik. 

Mivel jelenleg a forint-euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot, ezért a kormányzat is kénytelen volt átlépni a lélektani határt, és a 2026-os költségvetési tervezet 403,4 forintos euró, valamit 387,5 forintos amerikai dollár árfolyammal számol.

Kapcsolódó