A Költségvetési Tanács (KT) vasárnap késő este tette közzé a 2026-os költségvetésről kiadott véleményét.

Bár a három tagú testület nem vétózta meg a kormány jövő évi terveit, a Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László számvevőszéki elnök által jegyzett dokumentum szerint komoly veszélyek övezik az államadósság csökkentését is.

Kapcsolódó

A KT véleménye a szokásos módon az idei folyamatokkal, és az eddig megjelent főbb megállapításainak felidézésével kezdődik, majd a 2026-os költségvetés véleményezésének kezdeti, érdemi részénél azzal indítja:

a világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra

- olvasható a Portfolio cikkében.

Mindezek mellett ugyanakkor a KT leszögezte, hogy

Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését.

De felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány által várt 2,5 százalékos 2025-ös és 4,1 százalékos 2026-os gazdasági növekedés elérését több tényező is veszélyezteti.

A tanács különösen

  • a gyenge idei első negyedéves GDP-adatot, valamint a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségeket emelte ki kockázati tényezőként.
  • A KT szerint a magasabb vámszintek tartós fennmaradása hátrányosan érinti a magyar exportteljesítményt, míg a növekvő bizonytalanságok csökkenthetik a beruházási kedvet, ami 2026-ra is áthúzódó növekedési kockázatokat jelent.
  • A belső fogyasztás ugyanakkor várhatóan bővülni fog a magas foglalkoztatás, az emelkedő reálbérek és a kormányzati jövedelemnövelő intézkedések révén.
  • De külön szól arról, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt befizetésekre érdemi hatással van a gazdaság újra növekedési pályára állása, az átlagkeresetek szintje, a háztartások fogyasztásának bővülése és az infláció mérséklődése, ha az ezekre vonatkozó kormányzati prognózisok nem teljesülnek, akkor a bevételek lényegesen elmaradnak a tervezettől
  • A bérdinamika fenntartását illetően a KT hangsúlyozza: kulcsfontosságú lesz a bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusa, amely szükség esetén újratárgyalást tesz lehetővé.
  • A 2026-os hiánycél teljesülését szintén érdemi kockázatok övezik. A gazdasági növekedés elmaradása csökkentheti az adóbevételeket, miközben az uniós források továbbra is bizonytalan elérhetősége a pénzforgalmi hiány növekedését okozhatja.
  • A KT külön megemlíti, hogy a kockázatok kezelésére rendelkezésre álló 50 milliárd forintos tartalék alacsonynak számít, elmarad a múltbéli szintektől és a kockázatok mértékéből, ezért annak jelentős megemelését javasolja.

Bevételcsökkentő hatással bír, hogy 2026-ban a személyi jövedelemadó mentességek kiterjesztése folytatódik, a 40 év alatti két gyermekes anyák szja-mentességével, és a 30 év alatti anyák adómentességének az átlagbérről a teljes jövedelemre, valamint az összes gyerekre való kiterjesztésével. Továbbá 2026. január 1-től lép életbe a családi kedvezmény megduplázásának második üteme, illetve 2025. július 1-től a CSED, GYED, örökbefogadói díj személyijövedelemadó-mentessége.

Mindez a 2025. évi előirányzathoz képest mintegy 500 milliárd forint bevételkiesést jelent

- írja a KT a jelentésében.

A bevételek esetleges elmaradását kompenzáló tartalék a költségvetésben egyáltalán nem tervezték meg

- szól a testület megállapítása.

Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter április 24-án adta át a kormány a 2026-os költségvetés tervezetét véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak. A tárcavezető szerint a tervezet a békére építve Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, kiemelten támogatja a családokat és a nyugdíjasokat, valamint jelentős béremeléseket helyez kilátásba. Erről ITT írtunk bővebben.