Tizenkilencre lapot húzott a kormányzat, és ha mást nem is, de időt mindenképpen nyert. Legalábbis egyelőre sikerül a fogyasztói, belföldi oldalról megtámasztani az államháztartást. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által nyilvánosságra hozott legfrissebb államháztartási mérleg megerősítette, hogy

az éves hiánynak már a 61,9 százalékát elértük.

Az aránypár elsőre csak azért nem tűnik kirívónak, mert a korábbi esztendők előirányzatán év közben változtattak, illetve a 2025-ös államháztartásihiány-prognózis (-4122,9 milliárd forint) eleve 1600 milliárd forinttal több, mint a 2024-es (-2514,7 milliárd forint) tervezet. 

Amikor Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert erről kérdeztük, a tárcavezető elmondta,

4 százalék körüli hiányt vár a 3,7 százalékos hiánycél ellenére,

hozzáfűzve: a jövő évi hiánycél is lényegében annyi lesz, mint az idei. szerint nem probléma, hogy az első három hónapban már több mint 61 százaléka teljesült az éves hiánynak, mert többször is előfordult hasonló az elmúlt években. Nagy Márton szerint semmi olyat nem látni, amely strukturálisan problémát jelentene. Illetve érdeklődésünkre közölte azt is, hogy a várható hiány 3,7-ről 4 százalékra emelkedése mögött nem a növekedés lassulása azonosítható, hiszen az áfabevételek a tervezett szinten érkeznek be.

Miközben a magyar gazdaság egyelőre még nem indult be, elmaradnak az export adatok is, ezért nagyon fontos szerepet kapott az egyébként is áfanehéz költségvetésünk szempontjából a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó bevétel. 

Az NGM tájékoztatása szerint az év első három hónapjában az áfából 1913,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 265,6 milliárd forinttal haladja meg.

A belföldi befizetések és az import utáni áfabevétel növekedett, ugyanakkor a dohány termékek utáni áfabevétel csökkent. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelem ágazathoz köthető, míg az import utáni befizetések növekedése hátterében a forgalom alakulása áll. A dohánytermékek utáni bevételek alacsonyabb teljesülését a 2025. januári jövedéki adómérték-emelésre adott piaci reakcióval, és a készletezési hatással magyarázza a minisztérium. A kiutalások alakulását viszont a köztes ágazatok befizetése befolyásolja.

Megnéztük azt is, hogyan alakul az áfa-bevétel az előirányzathoz képest. A idén március végéig a tervezett 8277,2 milliárd forintos áfából 23,1 százalék realizálódott.

Ez egyébként magasabb, mint a tavalyi, igaz, kevesebb mint egy százalékponttal. Egy évvel ezelőtt március végén 1647,4 milliárd forint érkezett be az áfából, ami az évvégi teljesítés (7376,2 milliárd forint) 22,3 százalékát jelentette. Egy olyan évben, amikor több mint ezermilliárd forintos költségvetési hiányt okozott, hogy nem a belföldi forgalom elmaradt a várttól (8574 milliárd forint). 

Ha az áfabevételek jelenlegi sebességét nézzük, akár a volumenét, akár a nominális értékét, lehet még ebből gondja a gazdaságpolitika vezetőinek. 

Főleg úgy, hogy Nagy Márton az Economx felvetésére közölte azt  is, hogy júniustól már emelik az adóvisszatérítést a családoknak, októbertől bevezetik a háromgyerekesek anyák szja-mentességét, de a hiánycél további emelkedéséhez a nyugdíjasok áfa-visszatérítése is hozzájárul.

Ezek az intézkedések feljebb viszik a hiányt - ismerte el a miniszter a legutóbbi Kormányinfón, hangsúlyozva azonban, hogy a kamatkiadásokkal megegyező mértékű költségvetési hiány viszont még tolerálható.

A központi költségvetés adóssága 2025. március végéig 2 283,5 milliárd forinttal növekedett

A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő négy tényezővel magyarázta ezt:

Az első tényező, amely növelte az adósságot a nettó forintkibocsátás 1 767,2 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza és részben a KESZ állományát növeli.

A második – szintén növelő hatású – tényező a nettó devizakibocsátás, amely 877,6 milliárd forint összegben hozzájárul a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.

A harmadik – további növelő hatású – tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett mark-to-market betétállományok növekedése 5,1 milliárd forint összegben.

A negyedik – fentiekkel ellentétes, csökkentő hatású – tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 366,4 milliárd forinttal csökkentette.

Április elején az NGM-re hivatkozva megírtuk, hogy március végéig az államháztartás központi alrendszere 2 554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2458,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 19,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 115 milliárd forintos hiányt mutattak. Márciusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami meghaladja az időarányos teljesítést. 

Kitértek még a kamatkiadásokra is, és megállapították, hogy az ezekre fordított kifizetések összege március végéig 1553,7 milliárd forint volt, amely 312,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél, elsősorban egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok és dollárkötvények kamatfizetési időpontjai miatt.

Az NGM szerint meghaladják az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is. Március végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt 2189,5 milliárd forintot fizettek ki.

Egyébként a költségvetés forintadóssága március végéig 1767,2 milliárd forinttal növekedett és 40468,8 milliárd forintot ért el, a forint adósság a teljes államadósság 70,1 százalékát teszi ki. Tavaly decemberben ez az arány még 69,8 százalék volt.

Kapcsolódó