A Nemzetgazdasági Minisztérium a következő két hétben egy versenyképességi javaslatcsomagot fog letenni az asztalra – jelentette be Nagy Márton. A gazdaság fejlesztése ugyanakkor valójában önökön, vállalkozókon, illetve a lakosságon múlik – szólította meg az MKIK gazdasági évnyitójának hallgatóságát a nemzetgazdasági miniszter. Hozzátette: amivel segítséget tudnak nyújtani, abban segítenek. A miniszter az idei év előtt álló fő feladatokat 5 pontban foglalta össze. Szavai szerint el kell érni
- a fogyasztás helyreállítását,
- belgazdaság újraindítását,
- a magas exportaktivitás fenntartását,
- növelni kell a munkaerőpiac aktivitását és
- helyre kell állítani a hitelpiacot.
Az óvatosságot bizalommal lehet mérsékelni
Nagy Márton visszaidézte Parragh László szavait, érezhető az óvatossági motívum, a válság után a lakosság lassítja fogyasztását, a vállalatok a beruházásaikat. A miniszter úgy vélekedett, hogy 2026-ra érhetünk vissza a Covid és az energiaválság előtti gazdasági mutatók szintjére – ez alól a jegybank irányadó kamata lehet majd kivétel. Nagy szerint a Covid idején a monetáris és fiskális politika is ösztönzőleg hatott, az energiaválságban a fiskális politika továbbra is ösztönzőleg hatott, ám a monetáris politika pedig restriktív volt. A válságkezelésben a célok jó része teljesült: az ikerdeficitet ledolgoztunk, az inflációt letörtük, a munkahelyeket megvédtük, újra növekedési pályán vagyunk. A gazdasági növekedést nem sikerült megvédeni, az ország 0,8 százalékos GDP-visszaesést produkált tavaly, nem tudtuk elkerülni a recessziót de bele sem merek gondolni abba, hogy ha tartjuk a 3,9 százalékos hiányt, mi történt volna – mondta a miniszter. Ma az ikerdeficit probléma nem fenyeget minket, nagyon messze vagyunk ettől a vonaltól.
Az infláció 18 hónap alatt futott fel és 12 hónap alatt esett össze a 3,8 százalékos szintre, de az élelmiszer infláció 3,6 százalék és nagyon fontos, hogy az ipari termelői árindex -6,8 százalék, tehát erős deflációt mutat, ami azt jelenti hogy csökkennek a termelési költségek.
Kell új munkaerő – a reálbér hívószó lehet
A munkanélküliség 4 százalék körül van, de ez egy jó hír – akármennyire is borzalmas először hallani –, mert ez most azért emelkedik, mert az eddigi inaktívak térnek vissza a piacra és kezdenek el munkát keresni – jelezte a miniszter. Az országnak félmillió új munkásra van szüksége – 300 ezret az inaktív rétegek visszahozatala és az átképzés hozhat, de a fiatalokat is várják. A miniszter ígérete szerint a GINOP programokat fognak használni arra, hogy támogassák a munkaerőkínálat bővítését.
A reálbérek újra emelkednek, a mostani rekord, 10 százalék feletti mérték ugyanakkor nem tartható, az év egész így 5 százalék körüli reálbér emelkedéssel lehet számolni a tavalyi mínusz után.
Ezért kulcskérdés a fogyasztás
A fogyasztás helyreállítása kapcsán nem arról beszélünk, hogy fogyasztást végtelenség kell ösztönözni - ez a mondatok kifordítása. A 2020 januári szinten vagyunk fogyasztásban, ezért a belgazdaságot helyre kell állítani, hiszen az alapvetően meghatározza a beruházásokat. A belgazdaság kapcsán nincs mód túl sok jóról beszámolni. A magas exportaktivitást fenn kell tartani – most a jelek lassulásról szólnak –, a munkaerő piaci aktivitást növelni kell és a piacokat is helyre kell állítani – összegzett a nemzetgazdasági miniszter.
Miközben a kormány az elektromobilitást a jövő gazdasága szempontjából kiemelten fontosnak tartja, Németországban tavaly egyik napról a másikra lehúzták az elektromos autók támogatását, ami miatt egyből befékezett a kereslet és a gyártás is. Ez is oka lehet annak, hogy tavaly decemberben mind a jármű-, mind pedig az akkumulátorexport negatív tartományba került. Nagy Márton szerint összeurópai program segítheti a kontinenst abban, hogy ezen a területen se emelkedjen a versenyhátránya.
Hitelfordulat és hitelfordítás
Nagy Márton szerint a hitelezésben pozitív fordulat látszik, a hitelezés gyorsabban épülhet fel a válságból. Ezt a kormány mind vállalati, mind lakossági oldalon segíti – támogatott hitelezéssel, kamatstopokkal, vagy a cégeknél a felár nélküli hitelezéssel. Ugyanakkor, ha azt kérdezzük a cégektől, miből fognak beruházni, akkor a nagy részük a saját tőkét jelöli meg Ennek oka egyrészt a magas kamat és komoly saját forrás. Ugyanakkor – jelezte a miniszter – a Növekedési Hitelprogram (NHP) indulásakor is döntően likviditási célra vették fel a cégek a támogatott hiteleket, a Baross Gábor hitelprogram 40 százalékos beruházási rátája magasabb az NHP indulási adatainál. A Széchenyi Kártya esetében ugyan 20 százalék a beruházás, de a kkv-k esetében számos beruházás forgóeszköz-finanszírozás keretében valósul meg – emlékeztetett a miniszter. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a Baross Gábor hitelprogram folytatásában csak beruházási hitelre lehet majd támogatott kölcsönt felvenni.
