Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Éves összevetésben ugyan még mindig 14 százalékkal magasabbak a lakóingatlanok hirdetési árai, de ez jelentős lassulás az első negyedévi 20 százalékos növekedéshez képest.
Negyedéves alapon pedig mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis országosan gyakorlatilag megállt az áremelkedés - derül ki a zenga.hu legfrissebb elemzéséből.
Az éves árnövekedési ütem lassulása különösen a drágább budapesti kerületekben és a nyugat-magyarországi megyeszékhelyeken volt látványos.
A fővárosban ez a mutató már csak 8 százalék, miközben a XII. kerületben jelenleg alacsonyabb az átlagos hirdetési ár, mint egy évvel korábban.
"Ez azonban nem valódi áresést jelent, hanem elsősorban annak a következménye, hogy az ottani kínálatban megnőtt a felújítandó és közepes állapotú lakások aránya, miközben kevesebb új és újszerű ingatlan jelent meg" – magyarázta Futó Péter, a szakportál elemzési vezetője.
Miközben a piac országosan lassul, néhány térség továbbra is kiemelkedően teljesít. Kiugró árnövekedést mutat például Szolnok és Miskolc, ahol az új és újszerű lakások aránya a tavalyi nagyon alacsony bázisról növekedni tudott. Mivel az új lakások ára – különösen az olcsóbb térségekben – sokkal magasabb, mint a használtaké, így, ha több ilyen kerül a piacra, az felfelé húzza az átlagot.
Hasonló okok állnak a megyei rangsor élén álló Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye kiugró drágulása mögött is, de ezekben a térségekben a tavalyi árrobbanás is később indult el, mint Budapesten vagy a legkeresettebb régiókban, ezért a felzárkózás most is tart – tette hozzá Futó Péter.
A Balaton környékén ugyanakkor már egyértelműen érződik a kereslet visszaesése.
A tóval határos megyékben az árnövekedés üteme jelentősen mérséklődött, ami azt mutatja, hogy a korábbi évek intenzív drágulása után a piac itt is egy nyugodtabb időszakba lépett.
Az országos átlagos hirdetési négyzetméterár Budapesttel együtt 985 ezer forint volt a második negyedévben.
Ezt a szintet a fővárosi kerületeken kívül egyedül Debrecen (1,088 millió Ft/m2) és Szeged (1,021 millió Ft/m2) érte el, Veszprém (984 ezer Ft/m2) pedig egy hajszállal maradt el tőle.
A városok sorrendjében is voltak változások. Az előző negyedévhez képest Veszprém maga mögé utasította Győrt, Pécs pedig Székesfehérvárt előzte meg a hirdetési átlagárakban. A sor végén viszont nem történt változás, Kaposvár, Békéscsaba és Salgótarján a sorrend, utóbbi továbbra is jelentősen lemaradva, 332 ezer forintos átlag hirdetési négyzetméterárral.
Budapesten az élmezőnyben ezúttal is a szokásos négy kerületet találjuk (I., II., V., XII.) melyek kapcsán annyi változás történt, hogy a XII. kerületet megelőzte az I. A legdrágább V. kerületben 2,214 millió Ft/m2 az átlagár, amit az I. (2,076 millió Ft/m2), a XII. (2,020 millió Ft/m2) és a II. (1,858 millió Ft/m2) követ. Ezután az ingatlanfejlesztők által is kedvelt XI. és XIII. kerületek következnek, rendre 1,836 millió Ft/m2-es és 1,787 millió Ft/m2-es átlagárakkal. A fővárosi kerületek közül a hirdetők mostanra átlagosan mindenhol legalább 1 millió forintos négyzetméterárat szeretnének kérni, a két legolcsóbb kerület, Csepel és Soroksár is éppen elérte ezt az árszintet.
A megyei sorrendben Budapest és a Balaton környéke után Pest megye következik. A főváros környékén átlagosan 884 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért a hirdetők, míg Hajdú-Bihar megyében 882 ezret. A 800 ezer feletti ársávba még Győr-Moson-Sopron és Csongrád fért be, 500 ezer forintos átlag négyzetméterár alatt pedig négy megyében maradnak az árak. A kiugró drágulás ellenére itt van Jász-Nagykun-Szolnok, de Tolna, Békés és Nógrád megyékben sem éri el ezt a szintet a hirdetett lakóingatlanok átlagára.
De nemcsak az árak, hanem a kereslet is veszített lendületéből.
"A második negyedév gyengébb aktivitást hozott az év elejéhez képest, amiben szerepet játszhatott a választások körüli kivárás, a húsvéti időszak szezonális hatása, valamint az Otthon Start program fokozatos lecsengése is" – mondta Futó Péter.
Hozzátette: ugyan országos szinten egyelőre nem beszélhetünk árcsökkenésről, de a második negyedév egyértelműen azt mutatja, hogy a korábbi időszak rendkívül gyors drágulása megtorpant. A következő negyedévekben várhatóan egyre inkább a helyi piaci sajátosságok döntik majd el, hogy hol folytatódik még az áremelkedés, és hol kezdődhet hosszabb távú stagnálás.