Az autóipar helyzetét ma már nem lehet önmagában, az iparágon belül értelmezni. A közel-keleti konfliktusok, a háborúk, az európai gazdaság nehézségei, a protekcionista fordulat és a globális erőviszonyok átrendeződése egyszerre hatnak a gyártókra és a beszállítókra – erről beszélt Szászi István, a Bosch magyarországi vezetője az Automotive Summit 2026 konferencián.
A szakember szerint az elmúlt években sötét fellegek gyülekeztek az autóipar felett. A szalagcímek leépítésekről, gyárbezárásokról, keresleti problémákról és bizonytalan jövőképről szóltak. Miközben az innováció iránti igény nem tűnt el, az már sokkal lassabban jut el a felhasználókig, mint korábban.
Szászi István emlékeztetett: 2017-ben a globális autógyártás éves szinten még 97 millió darab körül alakult, ez azonban a Covid előtti és utáni időszakban is jelentősen visszaesett. A jövő előrejelzése ma különösen nehéz, de jelen állás szerint 2030–2035 környékére nagyjából 90 millió autó éves kibocsátása tűnik reálisnak.
A Bosch magyarországi vezetője szerint az már korábban is látszott, hogy a fókusz egyre inkább Kína és Ázsia irányába tolódhat. Ezzel párhuzamosan a világban erősödött a nacionalista és protekcionista gazdaságpolitikai gondolkodás is, amely ma már nem pusztán kockázat, hanem sok tekintetben a mindennapi működési környezet része.
Az előadás egyik legerősebb példája a kínai autóipar tempójáról szólt: Szászi István egy Porsche Taycant hasonlított össze a Xiaomi SU7-tel, amely árban töredéke, körülbelül az ötöde a német modellnek, miközben több mutatóban is versenyképes, sőt bizonyos szempontok szerint erősebb ajánlatot jelent. A kínai autóipar előretörésére más példákat is hozott: vannak olyan gyártók, amelyek már extrém teljesítményű, akár 3000 lóerő feletti modellekkel is megjelentek, igaz, ezek már jóval borsosabb árkategóriát képviselnek.
A lényeg azonban nem pusztán az ár vagy a lóerő, hanem a fejlesztési sebesség.
Az európai autóipar és beszállítói rendszer hosszú ideig ahhoz szokott hozzá, hogy egy teljes platform fejlesztése több mint négy évet vesz igénybe. A kínai cégek ezt az időt lényegében megfelezték: két év alatt képesek új termékeket és gyártási folyamatokat felépíteni. Szászi István szerint Európának ehhez a tempóhoz kell alkalmazkodnia.
Ez nem egyszerű gyorsítás, hanem paradigmaváltás. A Bosch vezetője szerint az autóipar több területén 50 százalékos hatékonyságjavulásra van szükség: amit korábban négy-öt év alatt fejlesztettek ki, azt ma két év alatt kellene piacra vinni.
Ehhez három fő területet kell újragondolni:
- az első a vállalati struktúrák kérdése: a korábban felépített rendszerek nem biztos, hogy a jövőben is működnek, ezért folyamatosan vizsgálni kell, hol keletkezik valódi érték – ezt már nem elég tízévente egyszer megtenni;
- a második a jármű- és szoftverarchitektúra átalakulása: az autóiparban egyre erősebben jelenik meg a mesterséges intelligencia, amely nemcsak a végtermékben, hanem a fejlesztési folyamatokban is szerepet kap;
- a harmadik a fejlesztési logika átalakítása: Szászi István szerint a korábbi, hosszú validációs ciklusokra, A és B mintákra, majd fokozatos gyártásindításra épülő modell ma már sok esetben nem fér bele az időbe – a teszteket, validációs folyamatokat és fejlesztési módszereket teljesen új alapokra kell helyezni.
A Bosch magyarországi vezetője szerint az autóipari vállalatoknak bizonyos értelemben startup-szerű szemléletre van szükségük. Nem elég abból kiindulni, hogyan lehet minél jobban kihasználni a meglévő gyártósorokat; azt is folyamatosan mérlegelni kell, hogy érdemes-e egyáltalán befektetni egy adott technológiába, területbe vagy fejlesztési irányba. Ez a cégvezetés szempontjából is teljesen más gondolkodást kíván.
Az előadás végén Szászi István a magyar gazdaság és a magyar autóipar lehetőségeiről is beszélt. Szerinte Magyarországon az elmúlt években erőteljes FDI-stratégia működött, amelyet alapvetően két mutató határozott meg: a munkahelyteremtés és a technológia behozatala. Ez az extenzív növekedési modell azonban hosszabb távon nem tartható fenn. A következő időszakban az intenzív növekedésre kellene átállni: arra, hogy a már felépített kompetenciák alapján mire képes a magyar gazdaság és a magyar autóipar. Szászi István szerint
Magyarországnak érdemes lehet a niche piacokra, a magas hozzáadott értékű technológiákra és a deeptech irányokra fókuszálnia.
Az Egyesült Államokkal vagy a legnagyobb globális szereplőkkel méretben nem lehet versenyezni, de speciális, technológiaigényes területeken lehet keresnivalója a magyar gazdaságnak.
A másik kitörési pont a multidiszciplináris gondolkodás lehet: olyan területek összekapcsolása, ahol az ipari, technológiai, egészségügyi vagy szolgáltatási tudás együtt hozhat létre új értéket. A deeptech startupok tőkeigénye ugyan magasabb, de ezek lehetnek azok a vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értéket, tudást és valódi versenyelőnyt hoznak a magyar gazdaságba.