A nyolcvanas években péntek esténként a Dallas, csütörtökönként pedig a Szomszédok ment a tévében, Taki bácsi pedig a közlekedésről és az infláció rejtelmeiről is tudott beszélni – Zsótér Csaba, a Mol üzemanyag üzletágának ügyvezető igazgatója ezzel a generációs képpel indította előadását az Automotive Summit 2026 konferencián, hogy megmutassa:
a mobilitásról való gondolkodás néhány évtized alatt gyökeresen átalakult.
Ma már az alfa és a Z generáció sokkal inkább szolgáltatásként tekint a közlekedésre: a lényeg számukra az, hogy eljussanak A-ból B-be. Közben a nagy geopolitikai és szabályozási irányok is eltérnek egymástól: az Európai Unió az elektromobilitásban látja a jövőt, az Egyesült Államok jelenlegi politikai iránya viszont erősebben támaszkodna a fosszilis energiára.
Zsótér Csaba szerint az egyik legfontosabb kérdés ma az, hogy sok vagy kevés elektromos autó van-e az utakon. A válasz attól függ, honnan nézzük: az újautó-eladásokban már jelentős az elektromos vagy részben elektromos hajtású modellek aránya, bizonyos piacokon minden második eladott autó ilyen technológiához köthető. Ha viszont a teljes, forgalomban lévő autóállományt nézzük, akkor az elektromos autók részesedése jóval szerényebb.
A Mol értékelése szerint
az üzemanyag-átmenet már megkezdődött, zajlik, és nem is visszafordítható.
Ugyanakkor Zsótér Csaba szerint ez egy hosszú folyamat lesz. A világ kőolajkereslete jelenleg nagyságrendileg napi 100 millió hordó, ennek közel fele a közlekedéshez kapcsolódik, ennek körülbelül a felét pedig a személyautók adják. A közúti, légi és vízi közlekedés nagy része a következő tíz évben is fosszilis alapú energiára támaszkodhat.
A Mol ügyvezetője szerint ezért nem érdemes úgy beszélni a jövő közlekedéséről, mintha egyetlen technológia mindent eldöntene.
„Döntse el a versenyképesség”
– fogalmazott az előadásban, hozzátéve: a Mol úgy látja, hogy a következő tíz év egyik nyertese még a belső égésű motor lehet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a hagyományos hajtásláncok változatlan formában maradnak velünk. A Mol szerint „okos átmenet” zajlik, amelyben a különböző technológiák egymással versenyeznek, és a belső égésű motorok mellett is egyre több zöld megoldásra lesz szükség.
A vállalat ennek egyik fő terepét a finomítói működésben látja. Zsótér Csaba elmondása szerint a Mol finomítóiba már nemcsak olajkomponensek kerülnek, hanem bio- és zöldkomponensek is, ezek aránya jelenleg 3–5 százalék körül alakul. A belső égésű motorokhoz használt üzemanyagok zöldítése így részben már a finomítóban megtörténhet. Az Európai Unióban kötelező a bioüzemanyagok bekeverése, és ennek aránya a következő években tovább nőhet.
A Mol emellett az áramtermelésben is halad a zöldebb irányba: egyre nagyobb szerepet kap a napenergia, és a vállalat a zöldhidrogén területén is beruházott. Zsótér Csaba ugyanakkor jelezte, hogy a zöldhidrogén gazdasági modellje még nem állt teljesen össze, vagyis egyelőre nem látszik pontosan, hogyan lesz belőle széles körben versenyképes megoldás, mindenesetre létrehozták Európa egyik legnagyobb zöldhidrogén-üzemét.
A biogáz szintén fontos szerepet kaphat a következő években. Ez egyrészt zöldítheti a finomítói működést, másrészt a közlekedésben is növekvő szerepe lehet. Zsótér Csaba szerint ez tisztán zöld megoldás lehet, amelyben nemcsak mezőgazdasági szerves hulladék, hanem lakossági hulladék is felhasználható.
Fókuszban az okos átmenet
A Mol álláspontja szerint ma még nem lehet biztosan megmondani, melyik technológia lesz hosszú távon a nyertes. A vállalat ezért több irányban egyszerre építkezik: zöldíti a finomítói működést, fejleszti a bioüzemanyagokhoz, a napenergiához, a zöldhidrogénhez és a biogázhoz kapcsolódó megoldásokat.
Zsótér Csaba szerint ezek olyan beruházások, amelyeket a Mol akkor sem fog megbánni, ha az átmenet tempója vagy technológiai iránya menet közben változik, mert a következő 10–15 évben ezekkel jelentősen csökkenthető a finomítói működés környezeti terhelése.
A Mol-csoport ezért az „okos átmenetben” hisz. „A fenntartható mobilitás és közlekedés területén minden hangszeren játszunk” – zárta előadását Zsótér Csaba.
