Egyre több népszerű görög turisztikai célpont keresi a módját annak, hogy a látogatók számát olyan szinten tartsa, amely nem veszélyezteti infrastruktúrájukat, és nem rontja turisztikai termékük értékét sem – írta meg a görög Kathimerini, miután Symi szigete engedélyt kért a Belügyminisztériumtól, hogy 3 eurós díjat vessen ki az egynapos látogatókra. A sziget évente 300 ezer olyan látogatót fogad, akik nem éjszakáznak ott, de feszegetik a nyilvános infrastruktúra határait.
Június 1. és szeptember 30. között 20 eurót kell fizetni már Mykonos és Santorini látogatóinak is, illetve 5 eurót más kikötőkbe érkező turistáknak. Santorini és Mykonos naponta több mint 10 000 hajóval érkező látogatót fogad, gyakran szinte egyszerre, ami torlódást okoz az úthálózatokban és a kikötői infrastruktúrában, és aláássa a lakosok életminőségét valamint a szervezett turizmusban igénybe vehető szolgáltatásokat.
A díj összege
- október 1. és 31. közötti, valamint az április 1. és május 31. közötti időszakban a két sziget esetében 12 euró, a többi kikötőkben pedig 3 euró,
- november 1-jétől március 31-ig Mykonos és Santorini kikötőinek díja 4 euró, a többinek pedig 1 euró.
Symi polgármestere szerint az a fő cél, hogy a lakosokat és a helyi közösséget többé ne terheljék a sziget látogatóinak ellátásához szükséges költségekkel. Jelenleg az összes önkormányzati alkalmazott és a szemétszállító flotta a kikötőben dolgozik, miközben a szigeten élő lakosok, akik önkormányzati díjakat fizetnek, nem kapják meg a szolgáltatásokat. Mint mondta, továbbra is várják a turistákat, de a lakosok számára nem emelhetik tovább az önkormányzati díjakat.
Görögországban korábban klímaváltozási díjat vetettek ki a szállodai vendégekre, az egynapos látogatókra azonban nem.
Symi a díjbeszedést a komptársaságokon és a kirándulásokat szervező ügynökségeken keresztül végzi, a bevételek pedig közvetlenül az önkormányzat költségvetésébe érkeznek, és kizárólag a tisztaság, az infrastruktúra, az újrahasznosítás, a kulturális emlékek védelme és a turizmus irányításának fejlesztésére fordíthatják.
Szigorúbb utazási szabályokat, magas bírságokat és magatartási kódexeket vezetnek be más népszerű európai úti célok is a túlzott turizmus kezelésére.
Mivel a látogatók száma várhatóan rekordszintet ér el az idén, öt évvel a pandémia miatti lezárások után, számos turisztikai központ próbálja megfékezni a tömeget:
- a tengerjáró hajók és a rövid távú nyaralók bérlésének tilalmával,
- a népszerű látnivalók foglalási rendszereivel,
- valamint az alkoholfogyasztás és a műemlékeknél készített szelfik miatt kiszabott bírságokkal.
Franciaország 2024-ben, már bevezette az „elszállásolási adót”. A látogatóknak személyenként és éjszakánként 0,65 eurót kell fizetniük a legalapvetőbb szállásért, ami magasabb szintű szállodákban 15,60 euróra emelkedik. 2026-tól Cannes – a francia riviérán – is megtiltja a belépést az 1000 főnél több utast szállító óceánjáróknak. Július 1-jétől az országban tilos a dohányzást a strandokon, parkokban és az iskolák előtt, míg a „fények városában” betiltják az alkoholfogyasztást a nyilvános helyeken.
Spanyolország, amely egyre növekvő lakhatási válsággal néz szembe, amit a hatóságok részben az olyan platformok széles körű elterjedésének tulajdonítanak, mint az Airbnb, szintén egy sor intézkedést hajt végre. A látogatók számára általában nincs belépődíj, de egyes városokban vagy régiókban idegenforgalmi adót lehet kivetni. Az országban jelenleg számos strandon, köztük a Costa del Solon, Barcelonában és a Baleár-szigeteken tilos a dohányzás, akár 2000 eurós bírsággal is sújtható. A tengerparti városokban a nyilvános vizelés – akár a tengerben is – akár 750 eurós bírsággal is járhat, míg a napozóágy jelenlét nélküli „foglalása” is pénzbírsággal sújtható. Ibiza és Mallorca éjszakai klubjaiban az illetlen viselkedés 3000 eurós bírságot von maga után.
Olaszország is a túlturizmus hullámával néz szembe. Velencében a szállodafoglalás nélküli látogatóknak 2024 óta belépődíjat kell fizetniük. A 14 év feletti turisták számára ez napi 5 euró fejenként, de csak a legforgalmasabb napokon fizetendő. 2011 óta a „Galinotati” idegenforgalmi adót számít fel a látogatóknak a tartózkodás első öt éjszakájára. Az összeg – 1 és 5 euró között fejenként és éjszakánként –, amely attól függ, hogy a város melyik részén szállnak meg, milyen típusú szállást választanak, és az év melyik szakaszában. Róma még magasabb díjat számít fel, amely a városban való tartózkodás első tíz napjára vonatkozik. Az „adó” személyenként és éjszakánként 4 és 10 euró között mozog, a szállás kategóriájától függően.
A helyi hatóságok fantáziadús korlátozásokat is bevezettek, például
- Portofinóban egy hosszú szelfi már 275 euróba is kerülhet.
- Sorrentóban és Szardínián pénzbírsággal büntethető az, aki az utcán fürdőruhában sétál vagy kagylókat gyűjt a védett strandokról.
Európa üzenete a látogatóknak egyértelmű: tiszteljék a meglátogatott helyeket, különben szembe kell nézniük a következményekkel.
A rövid távú szálláshelyek terjedése, amely hozzájárul az ingatlanárak emelkedéséhez, és egyre inkább kizárja a helyieket az ingatlanpiacról, szintén vizsgálat alatt áll Európa-szerte. Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2023 között az ingatlanárak átlagosan 48 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Európába 2024-ben több mint 747 millió nemzetközi turista érkezett, ami jelentős növekedést jelent a 2005-ben regisztrált 416 millióhoz képest.
