A kormány a családok érdekében minden esetben fellép az áremelésekkel szemben, ezért az alapvető élelmiszerek esetében árréscsökkentést vezetett be. Az intézkedés hatására az érintett termékek ára átlagosan 19,9 százalékkal csökkent, amely jelentős segítség a családok és a nyugdíjasok számára is – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tárca arra reagált, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség az árréscsökkentés kivezetését javasolja, és a háztartási- és tisztítószerek bevonását az intézkedésbe rövid távon sem tartja indokoltnak.
A szövetség közleménye szerint az intézkedés csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak.
Az árréscsökkentés célja elméletileg az infláció mérséklése, a gyakorlatban azonban olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely csökkenti az érintett kereskedők nyereségét vagy tovább növeli az eddig elszenvedett veszteséget, és ezáltal a működésüket is veszélyezteti. Ha a kereskedők veszteségesek, akkor nem tudnak beruházni, fejleszteni, de még a fennmaradásuk is bizonytalanná válik.
Hozzátették, az árrésstop meghosszabbítása és kiterjesztése teljesen ellentétes a piacgazdaság működési logikájával, és hosszú évekre tönkreteszi a hazai kiskereskedelem működését, aminek végső soron a magyar családok és nyugdíjasok isszák meg a levét. Szerintük az árréscsökkentés intézménye az élelmiszerek esetében valóban hozott átmeneti árcsökkenéseket, de hosszú távú fenntartása káros az egész gazdaságra nézve, mert korlátozza a vállalatok fejlesztési lehetőségeit, hosszú távon ellehetetleníti a működésüket.
A szövetség jelezte: a magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek.
Az NGM szerint az OKSZ hamisan állította, hogy az árréscsökkentés elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését, ennek pont az ellenkezője igaz.
A kormány által bevezetett árréscsökkentés csökkenti az árakat, így növeli a forgalmat és végső soron a gazdasági növekedés fokozásához is hozzájárul – fejtették ki a szaktárca közleményben.
Az online pénztárgépek adatai alapján az árréscsökkentés áprilisban még erőteljesebben éreztette fogyasztásélénkítő hatását a boltokban, a Nemzetgazdasági Minisztérium az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít
– közölték.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a készpénzhasználatról szóló törvénytervezet módosítását is kéri a kormánytól, mert a tervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol arra nincs értelmezhető lakossági igény, a megvalósítás nem életszerű.
Az OKSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett módosítás nem érinti a külföldi székhelyű vállalatokat, így a hátrányok csak a magyar tulajdonú kereskedőknél jelentkeznek. A szövetség szerint a törvénytervezet nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedelem szereplői – a piaci versenyt szem előtt tartva – eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a különböző vásárlási pontokon alkalmazható fizetési formákat. Ha valahol nem adott a készpénzes fizetés lehetősége, az azért van így, mert nincs rá vásárlói igény – írták.
Az OKSZ szerint a javaslat az élet számos területén visszalépést jelentene a lakosság által megszokott és előszeretettel használt megoldásokhoz képest.
