Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
November végén elfogadta az Országgyűlés az adótörvények módosításával kapcsolatos határozatokat, amelyek alapján többek között jövőre átlagosan 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó mértéke, 2026-tól pedig több más adónemhez hasonlóan ez is inflációkövetővé válik.
Ha a konkrét számokat nézzük, akkor ekkora összeggel kell többet fizetni jövőre a különböző gépjárműtípusoknál:
A fentiekből is jól látszik, hogy a nagy teljesítményű, idősebb modellek esetén a legmagasabb az adó mértéke.
Mi is az a cégautóadó?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatója szerint a cégautóadó a személygépkocsikra vonatkozik, azonban kivételt képez a környezetkímélő gépkocsi (tisztán elektromos gépkocsi - 5E környezetvédelmi osztály, illetve nulla emissziós gépkocsi - 5Z).
Nulla emissziós gépkocsinak az számít, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki a légszennyező anyagot.
Korábban környezetkímélő gépkocsinak számítottak a plug-in hibridek (5P) és a növelt hatótávolságú hibrid gépkocsik (5N) is, azonban a 22/2024 (VII.31.) ÉKM rendelet szeptember 1-jétől kivette ezeket a járműveket ebből a körből, ennek megfelelően az ezután forgalomba helyezett járművek már nem kapnak zöld rendszámot. A már zöld rendszámmal rendelkező plug-in hibrideken pedig legkésőbb 2026. november 30-ig kell cserélni hagyományos rendszámra.
A cégautóadó szabályait meghatározó Gjt. a KöHÉM rendelet szerinti környezetkímélő gépkocsi fogalmának 2015. július 1. szerinti állapotához köti a mentességet, így a szeptemberi fogalomváltozás a cégautóadó szabályaira jelenleg nincs hatással.
A 2024. december 31. után forgalomba helyezett plug-in hibrid autók 2025-től azonban elveszítik cégautóadó-mentességüket. A 2024 vége előtt forgalomba helyezett járművek pedig 2026 végéig élvezhetik a mentességet.
„A céges flottákkal rendelkező vállalatok még kihasználhatják a plug-in hibrid járművek jelenlegi adómentességét – de ehhez időben kell lépni, mert 2026-tól ezek is elveszítik cégautóadó mentességüket” – figyelmeztetett Jakus László, az Ayvens pénzügyi igazgatója.
Azok a hibridek, amik nem külső forrásból nyert – tehát nem tölthetők konnektorról – elektromos áramot használnak már jelenleg sem mentesülnek a cégautóadó megfizetése alól.
A törvény szerint személygépkocsinak minősül az a három vagy négy gumiabronccsal rendelkező jármű, ami a vezetővel együtt maximum 8 fő szállítására alkalmas, és együttes tömege nem haladja meg a 2500 kg-ot.
Cégautóadót kell fizetni azok után a személygépkocsik után, amelyek nem magánszemély tulajdonában állnak, vagy magánszemély tulajdonában állnak, de a személygépkocsik után költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.
Költségnek, illetve ráfordításnak minősül az üzemeltetéssel közvetlenül összefüggő, kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költség:
- üzemanyag-, kenőanyag költsége,
- az adóéven belül elhasználódó tartalékalkatrészek költsége,
- a javítás, a karbantartás díja,
- a bérleti-, illetve lízingdíja,
- az értékcsökkenési leírás,
- a kötelező felelősségbiztosítás, a baleseti adó és a CASCO díja,
- a gépjárműadó.
Az átalányadózó és a KATA adózást választó egyéni vállalkozóknak, illetve a fizetővendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választó magányszemélyeknek nem kell cégautóadót fizetniük.
Ki fizet?
A cégautóadó szempontjából a tulajdonban lévő személygépkocsira vonatkozó szabályok érvényesek a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsira is.
Az adót negyedévenként, önadózással kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll.
Az adóalanyiság a tulajdonos személyéhez kapcsolódik. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a lízingbe vevő az adóalany, kivéve azt az esetet, ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nincs költségelszámolás.
A tartós bérlet, más néven operatív lízing esetén azonban a gépjármű tulajdonosa, vagyis a lízingcég a fizetésre kötelezett.
Messze még az elektromos átállás
Az MHC Mobility Országos Flottafelmérés idei eredményei szerint a céges állomány közel 60 százaléka már csereérett állapotban van, vagyis 4 évnél idősebb járművek alkotják a vállalati flottaparkokat. A tulajdonolt járművek átlagos életkora meghaladja az 5 évet, míg az operatív lízinges flottákban 2-3 éves autók a jellemzőek.
Az is kiderült, hogy mindössze 10-ből 1 vállalat használ többségében hibrid vagy elektromos járműveket, a megkérdezettek 57 százaléka pedig nem is tervezi elektromos autó beszerzését.
A legfontosabb akadályozó tényezők között azt említették, hogy a napi hatótáv nem elegendő a munkavégzéshez (55 százalék), valamint nyilvános töltő infrastruktúra hiányát és a saját töltőpont kiépítésének nehézségeit a munkahelyen (46-46 százalék).
A 2035-re kitűzött elektromos átállás így komoly iparági változásokat idézhet elő.
Az adóemelések nyomán felmerülő többletköltségekkel való tervezés elengedhetetlen, és a vállalkozásoknak érdemes fontolóra venni flottájuk diverzifikálását, hogy költséghatékonyabb vagy fenntarthatóbb, kisebb kibocsátású modellek bevonásával optimalizálják a kiadásokat
– emelte ki Jakus László.
Mi lesz a céges autók jövője?
A cégautók előnyei közé tartozik, hogy az általános forgalmi adó (áfa) egy része visszaigényelhető utánuk, így a gépjármű formájában adott bérkiegészítés kisebb anyagi terhet ró a munkáltatókra, mint ha munkabérként fizetnék ki.
Ennek kapcsán megnyugtató hír lehet a cégek számára, hogy további 3 évre meghosszabbították azt a 2019. január 1-től érvényben lévő lehetőséget, hogy a vállalkozások részletes útnyilvántartás vezetése nélkül visszaigényelhetik a cégautók után fizetendő operatív lízing havidíjak ÁFÁ-jának 50 százalékát.
Az Európai Bizottság 2024. október 24-én közzétett javaslata értelmében 2027 végéig hatályban maradhat Magyarországon az Áfa törvény azon előírása, mely lehetővé teszi ezt az adminisztrációs- és pénzügyi kedvezményt a céges autókkal rendelkező vállalkozások.
„Az ÁFA visszaigénylésére vonatkozó lehetőség az operatív lízing egyik legjelentősebb pénzügyi előnye, így a vállalkozások a jövőben továbbra is építhetnek erre a költségcsökkentő és adminisztrációt megkönnyítő kedvezményre” – hangsúlyozta Jakus László.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy operatív lízing esetén a kifizetett havi bérleti díj elszámolható költségként, valamint nem kötelező az önerő. A havidíj minden szolgáltatást és adófizetési kötelezettséget tartalmaz, így a cégautóadót is.
Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a cégautókkal kapcsolatos egyéb adóterheket sem, amelyek már 2025-től inflációkövető módon nőnek, ami a jövő évben 4,1 százalék lesz:
- regisztrációs díj;
- vagyonszerzési illeték;
- gépjárműadó.
