BUX 138901.29 0,12 %
OTP 44990 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Olyan munkahelyről álmodnak a magyarok, amely sokak szerint csak a mesében létezik

A Pulzus kutatása szerint a többségnek a megfelelő bérezés, a jó munkahelyi légkör és emberi kapcsolatok, valamint a cég megbízhatósága, a hosszú távon való tervezés lehetősége is fontos egy munkahelyen. A véleményünket a témában azonban jelentősen befolyásolja, hogy demográfiailag milyen csoportba tartozunk.

2024. augusztus 6. kedd, 06:45

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A megkérdezettek több mint harmada (39 százalék) szerint a megfelelő bérezés, a jó munkahelyi légkör és emberi kapcsolatok, valamint a cég megbízhatósága, a hosszú távon való tervezés lehetősége egyaránt fontos egy munkahely esetében – ez derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit az Economx számára készített.

A válaszadók ötöde (22 százalék) egyetért ezzel, azonban mindezt csak álomnak gondolják. 

A cég megbízhatóságát némileg meglepő módon mindössze a kutatásban résztvevők 3 százaléka nevezte meg egyedüli legfontosabb tényezőként a munkahelyen

Kép: Economx

A Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásában szintén azt vizsgálta, hogy mik a legfontosabb szempontok a munkahely kiválasztásánál, az eredmények szerint globálisan az állás hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen.

A Profession.hu első negyedéves reprezentatív kutatásában arra jutott, hogy új állás kiválasztásakor a munkavállalóknak a legfontosabbak az anyagiak: a fizetés mértéke a magyar munkavállalók 87 százalékánál szerepel. A kollégák, a csapat (33 százalék), valamint a hangulat és a munkahely atmoszférája (22 százalék) hátrébb szerepel a munkavállalói rangsorban.

Mást keresnek a nők, mint a férfiak

A nemek szerinti megoszlás alapján az látszik, hogy mindkét nem képviselőinek a többsége mindhárom felkínált opciót fontosnak tartotta a munkahely kiválasztásánál, azonban a férfi megkérdezettek sokkal inkább álomnak gondolják ezt, mint a nők.

Az adatokból az látszik, hogy a férfiak számára fontosabb szempont a megfelelő bérezés, míg a nők nagyobb mértékben igénylik a jó munkahelyi légkört.

Kép: Economx

A nemzetközi nőnap alkalmából készített Inclusion Matters elnevezésű felmérésében a PwC azt találta, hogy a fizetésbeli egyenlőtlenség fájdalmas pont a nők számára: a női válaszadók csupán 39 százaléka érzi úgy, hogy méltányos javadalmazásban részesül a munkájáért. A kutatás azt is kimutatta, hogy jelentős különbség van a férfiak és a nők előléptetés- és fizetésemelés-kérési hajlandósága között, előbbi esetében 9, míg az utóbbinál 8 ponttal magasabb értéket állapítottak meg a férfiaknál.

Eltérnek a fiatalok elvárásai

A korcsoportonkénti megoszlás szerint a fiatalabbak közül többen emelték ki a megfelelő bérezést és az emberi kapcsolatok fontosságát a munkahelyen, mint az idősebb korosztály tagjai, akik mindhárom felsorolt tényezőt kiemelten fontosnak tartják.

Kép: Economx

A Deloitte 2024-es Global Gen Z and Millennial című kutatása hasonló következtetésre jutott. A világszerte 44 országban közel 23 ezer válaszadó bevonásával készült felmérés szerint a megélhetési nehézségek jelentették a legnagyobb problémát az Y és Z generációs munkavállalók számára. Összességben pedig a munka és magánélet egyensúlyát nevezték meg a leginkább meghatározó szempontként a munkáltató kiválasztásakor.

A magasabb végzettség magasabb elvárásokkal párosul

Iskolai végzettség szerint az tűnik ki, hogy a felsőfokú végzettségűek számára a legfontosabb, hogy mindhárom felsorolt tényező teljesüljön, miközben a jó munkahelyi légkört ők tartják a legkevésbé fontosnak. 

Az alapfokú végzettségűek között magasabb azok aránya, akik álomnak gondolják csak a három felsorolt tényező egyidejű teljesülését.

Kép: Economx

A községek lakói hisznek legkevésbé az ideális munkahelyben

Lakóhely szerint a városlakók azok, akiknek mindhárom tényező együttes teljesülése fontos a munkahelyén és arányaiban kevesebben vannak köztük azok, akik ezt csak álomnak gondolják.

A községben lakók azonban már nem ilyen derűlátóak: körükben kiemelten magas azok aránya, akik nem hisznek egy ilyen munkahelyben.

Kép: Economx

Az eredmények nem meglepőek, ha tekintetbe vesszük, hogy a KSH 2023 első kilenc hónapját összegző adatai szerint a fővárosban élők fizetése a legmagasabb az országban, nettó 452 ezer forintra nőtt, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és Nógrádban a legalacsonyabbak a bérek. A keleti országrészben 264 ezer forintból kell megélnie a munkavállalóknak, Nógrádban pedig mindössze 286 ezer forintból.

A kutatásról
A legfontosabb munkahelyi tényezőkről készített kutatást a Pulzus Kutató az Economx számára, amelyben 700 embert kérdeztek meg. A Pulzusnak válaszolók 45 százaléka férfi, 55 százaléka pedig nő volt. Korcsoportok szerint a 18-39 év közöttiek voltak a legtöbben (37 százalék), a válaszadók harmada (34 százalék) 40-59 éves feletti volt, a 60 év felettiek aránya 29 százalék volt. Iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők voltak a legaktívabbak (51 százalék), középfokú végzettséggel a válaszadók nagyjából harmada (31 százalék) rendelkezett. A felsőfokú végzettségűek aránya 18 százalék volt. A többség városban (35 százalék) vagy községben (30 százalék) élt, vármegyeszékhelyen (17 százalék) és a fővárosban (18 százalék) pedig nagyjából az ötödük lakott.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet