Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Deloitte 2024-es Global Gen Z and Millennial című kutatása világszerte 44 országban közel 23 ezer válaszadó bevonásával vizsgálta az Y és Z generációs munkavállalók munkához és munkahelyhez fűződő viszonyát.
„Az idei felmérés rávilágít arra, hogy mindkét generáció pénzügyi bizonytalansággal és magas stressz-szinttel küzd, miközben aggodalommal tekintenek a klímaváltozásra is. Ezentúl fokozott érdeklődés övezi körükben a technológiai fejlődést: mindkét generációt foglalkoztatja, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként befolyásolja majd a munkájukat és hosszabb távú karriercéljaikat. A kutatás szerint az Y és Z generációs munkavállalók optimistábban állnak a jövőhöz, és továbbra is harcolnak az általuk fontosnak tartott változásokért a munkahelyükön és a tágabb társadalomban egyaránt” – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadás üzletágának igazgatója.
A HRportal beszámolója szerint az elmúlt három évben a megélhetési nehézségek jelentették a legnagyobb problémát a Z és az ezredfordulós generáció számára.
Míg előbbiek 56, utóbbiak 55 százaléka saját bevallása szerint hónapról hónapra él, tízből három válaszadó pedig nem érzi magát anyagi biztonságban.
Azonban óvatos optimizmus is megfigyelhető: mindkét generáció válaszadóinak közel egyharmada hisz abban, hogy a következő egy évben javulni fog a gazdasági helyzet az országában. A Z-generáció 48 százaléka és az Y-generáció 40 százaléka gondolja úgy, hogy személyes pénzügyi helyzete javulni fog a következő egy évben.
A munka és magánélet egyensúlya továbbra is elsődleges fontosságú mindkét generáció számára. Ez a leginkább meghatározó szempont a munkáltató kiválasztásakor, és a legfontosabb tulajdonság, amit kollégáikban becsülnek, jóval megelőzve a siker más hagyományos mutatóit, mint például a beosztás vagy az anyagi javak.
A fontosság ellenére a válaszadók egyharmada úgy érzi, nincs meg a számára kívánt egyensúly, ez pedig jelentős összefüggésben áll a gyakori stresszel.
A munkavégzés helye kapcsán a megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy munkáltatójuk kötelezővé tette a személyes jelenlétet hibrid modell vagy heti öt napos bejárás formájában. A változások vegyes eredményeket hoztak: egyesek jobb elkötelezettségről, a kapcsolatok és az együttműködés javulásáról számoltak be, míg mások a stressz növekedését és a produktivitásuk csökkenését tapasztalták.
Az Y és Z generáció tagjai magas elvárásokat támasztanak a munkáltatóik felé. Azonban igényeik így sem térnek el azoktól, amit a legtöbb munkavállaló kortól függetlenül ugyanúgy elvárna: értelmes munkát szeretnének végezni egy célorientált szervezetben, rugalmasságot a munka és a személyes prioritások összehangolása terén, támogató környezetet, amely elősegíti a jobb mentális egészséget, valamint lehetőséget a tanulásra és a karrierjükben való fejlődésre
– magyarázta Csépai Martin.
