Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szerda reggel tarott sajtótájékoztatóján ismertette a kormány jelenlegi álláspontját az üzemanyagárak csökkentésének kérdéskörében.
Az Economx arra volt kíváncsi, hogy milyen konkrét szabályozói eszközökkel kíván beavatkozni a kormány az üzemanyagpiacon, amennyiben az üzemanyagkereskedők nem tesznek lépéseket az árak csökkentése érdekében – lehet-e például számítani adócsökkentésre– illetve mennyi idejük van a kereskedőknek alkalmazkodni. A miniszter így reagált:
Többször elmondtuk, hogy az árban vannak kiskereskedelmi árrések, amelyek hol nagyobbak, hol alacsonyabbak, az ügyfelek érdekében ezeknek egy korrekt szinten be kell állniuk a szomszédos országok árszintjéhez mérten.
Ebben az esetben az új módszetant figyelembe véve nem heti, hanem havi árstopot alkalmaznának (a szamai javaslatok hatására- szerk.). Továbbá felmerült a standard árstop lehetősége is.
A kérdéskör betartatásában nincs mese, a kormány nem enged, azonban fontosnak tartják , hogy egy korrekt módszertan alapján jussanak következtetésekre az üzemanyagárváltozások estében, és közelítsenek afelé, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak.
- fogalmazott a miniszter.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy péntektől a KSH megpróbáljon átállni egy új módszertanra, aminek a fejleményeiről a július végi kormányülésen fognak beszámolni. Az üzemanyagárak csökkentésére határidőt úgy tűnik, hogy nem fogalmaztak meg.
Nagy Márton hétfőn behívatta hivatalába a magyar üzemanyagkereskedők képviselőit, tehát a Magyar Ásványolaj Szövetség, köztük a MOL képviselőit, illetve a Független Benzinkutasok Szövetségének megbízottjait: felszólította őket, hogy gondoskodjanak róla, hogy a lehető leghamarabb a szomszédos országok átlagára alatt legyenek a hazai üzemanyagárak. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar családoknak az üzemanyagért többet kell fizetnie, mint a szomszédos országok lakosainak, a benzin esetében 8 forinttal, míg a gázolaj esetében 15 forinttal. Magyarországon a 95-ös oktánszámú benzint átlagosan 618 forintért, dízel üzemanyagot pedig átlagosan 631 forintért lehet literenként vásárolni, míg a KSH pénteken közzétett adatai szerint a szomszédos országokban a benzin átlagára 610 forintot, a gázolaj átlagára 616 forintot ért el. Ha nem történik elmozdulás a szomszédos országok átlagára felé, úgy a kormány a családok megvédése érdekében kész szabályozói eszközökkel beavatkozni az üzemanyagpiacon.
Tehát a kormány módszertanilag áttekintette ezeket a kérdéseket és gyosan fog tudni dönteni, amennyiben a kiskereskedők és üzemanyagforgalmazók nem tartják be a kormány kérését, vagyis nem szorítják vissza az áraikat a regionális átlagra.
Jobban hiszek a párbeszédben, mint az erőskezű kormányzati beavatkozásban.
Ami a beavatkozást illeti, a kormány sok szabályozási lépésen gondolkodott, például adójellegű és dinamikusan szabályozó árstop beavatkozáson, tehát dinamikus price cap megoldáson, ami minden egyes hónapban változhat.
Adócsökkentésre nem lehet számítani, mert az üzemanyagok adótartalma az uniós átlagnak megfelelő, így nem gondoljuk, hogy ezzel lenne probléma.
