Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE)
közel másfél ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME)
mintegy ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) több mint
250 egyetemi dolgozó írta alá a béremelésekről szóló nyílt levelet. Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n 2023-ban a fenntartó intézményi minimálbért vezetett be – írta összefoglalójában a G7.
Eszerint:
- a tanársegédeknek bruttó 380 ezer,
- adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
- az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer
forint.
A magasabb fokozatok esetében, a docensi és egyetemi tanári
fokozatokhoz nem rendelt minimumot a fenntartó, a docensi bruttó átlagbér a
nyílt levél szerint 504 480 forint.
A docensi alapbér alacsonyabb, mint a pedagógusgyakornokként
elhelyezkedő pályakezdők tanári bére a státusztörvényhez rendelt bértömegemelés
után, és ehhez még hozzájárult a közel 18 százalékos infláció is.
A BME-n oktatók alapbérei meg sem közelítik a diplomás
mérnöki átlagkeresetet, az egyetemen a 2020-21-es tanévben végzett
- mérnökök átlagjövedelme körülbelül bruttó 600 ezer forint,
- míg az egyetemi adjunktusok alapbére bruttó 277 200 forint,
ami még a munkáltatói döntésen alapuló, valamint a garantált bérminimumra
történő kiegészítéssel együtt is csak bruttó 366 600 forint, - az egyetemi docensek garantált havi bére pedig
bruttó 535 ezer forint.
A Károli Gáspár Református Egyetem egyik oktatója már 2017-ben rámutatott, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens – 2021-re már csak az éjszakai raktárosok bére haladta meg a
docensi alapbért, de a nappal dolgozó Aldi-raktárosok alapbére így is bőven a
tanársegédek és adjunktusok fizetése felett volt.
A felsőoktatási dolgozók bére lényegében 2008 óta inflálódik.
A bérviszonyokon érdemben a 2021-2022-ben megadott kétszer
15 százalékos emelés sem változtatott, ráadásul ezek nem mindenhol épültek be
az alapbérbe, és olyan intézmény is akadt, ahol részben teljesítményhez
kötötték a megadását.
Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint
az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják:
az doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani.
Az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza
kényszerhelyzetbe: mivel az állami
finanszírozási kvóta évek óta változatlan, a költségek is nőnek az inláció miatt és ezt az egyetemeknek
évről évre maguknak kell kigazdálkodniuk. Így nem tehetnek mást, mint, hogy a béremelésen spórolnak.
Az alapítványi egyetemeken ehhez képest valamivel jobb a helyzet, de a felsőoktatási bérek elértéktelenedésének hosszabb trendjét azok a bérviszonyok sem fordították meg.
2022-ben az alapítványi egyetemeken adott adjunktusi
átlagbér nem hivatalos – a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének saját
gyűjtéséből származó – adatok szerint 532 214 forint volt, ami pár százalékkal
haladta meg a közalkalmazottak nélkül számított havi bruttó átlagkeresetet.
