Amit mi itt elképzelünk, az arról szól, hogy a lehető
legnagyobb, egybefüggő zöld területet hozzuk létre vonzó funkciókkal. Ezt
szolgálja nemcsak Rákosrendező, hanem az egész vasúti tengely vizsgálata és
rekonstrukciója egészen a Nyugati pályaudvarig – mondta a Magyar Nemzetnek
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára,
aki szerint Budapesten is megvan a létjogosultsága annak, hogy bizonyos
helyeken és minőségben magasházak épüljenek. Az államtitkár elmondta: az elmúlt évtizedekben nagyon sok
koncepció és látványterv készült különböző megbízásokból Rákosrendezőre
vonatkozóan, ennek ellenére mindig parlagon maradt a terület.
Ezért mi azt mondtuk – tette hozzá –, hogy ebben a kérdésben azonnal lépni
kell, és tavaly javaslatot tettek arra, hogy nézzék meg, melyek azok a cégek,
vállalkozások, fejlesztők, amelyeknek van tőkéjük és elképzelésük a területtel
kapcsolatban.
Ezek közül az egyik legtőkeerősebb és a legnagyobb garanciával rendelkező csoport anyaországával, az Egyesült Arab Emírségekkel van egy nemzetközi szerződésük, vagyis hivatalosan elkezdődhet a folyamat.
Míg a tárgyalások zajlanak, elkezdték a terület megtisztítását és a rekultiváció előkészítését.
Lánszki Regő kijelentette: azt, hogy a főváros, amely ez
esetben nem tulajdonos, a saját elképzelését éppen parkvárosnak nevezi,
egyfajta marketinghúzásnak tartja. Rámutatott: egy 130 hektáros területről van
szó, amely önálló városközpontként működhet.
Jogi értesítést kaptak a bérlők és a jogcím nélküli területhasználók. A minisztérium és a vasúttársaság a kiürítési eljárások során a lehető legnagyobb méltányossággal igyekszik eljárni. Itt írtuk meg a részleteket >>>
Itt kötelezően nagyarányú zöldfelületeket, nagy parkokat kell létrehozni, fontos azonban az is, hogy
milyen funkciók, milyen épületek veszik körbe, vannak-e ott szolgáltatások,
irodák, színházak, mozik, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen Budapest belvárosába
menniük a területen élőknek, sőt inkább onnan jöjjenek ide, enyhítve a belső
városrészek túlzsúfoltságát – foglalta össze.
A lehető legnagyobb, egybefüggő zöld területet akarják
létrehozni. Azt mondta, a magasházakról Budapesten nagyon régóta folyik a
vita, de
itt nem az a lényeg, hogy valami milyen magas, hanem az, hogy milyen minőségű.
Hozzátette, Budapestnek alapvető eleganciája és karaktere
van, amelyet nem szabad megbontani, ugyanakkor a magyar fővárosban is megvan a
létjogosultsága magasházak építésének. Pontosan meg kell határozni azonban,
hogy milyen távolságra lehetnek ezek az épületek a központtól, illetve milyen
magasságban.
Sajnos erre nem a legjobb példa a már megépült Mol-torony, amely önmagában egy pillérként jelenik meg a tájképen. Ennél sokkal jobb városépítészeti lehetőségeink is vannak
– fogalmazott Lánszki
Regő.
Szerinte szólnak gazdasági és fenntarthatósági érvek egy
olyan negyed kijelölésére Budapesten, amelyikben magas épületeket emelnek.
Budapestnek csak az előnyére válna, hogy – ha nem is most,
de hosszú távon – néhány olyan minőségű magasháza legyen, amely egyedi, amely
sehol a világon máshol nincsen – értékelt.
Az államtitkár jelezte, 2024. október 1-jétől csak olyan
épületek épülhetnek, amelyek illeszkednek a településképbe. Rákosrendező
esetében is készült városarculati kézikönyv, amelyben – Karácsony Gergely polgármester
ajánlásával – az oslói magasházak szerepelnek követendő példaként – jegyezte
meg.
A kormány elfogadta és hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti az Egyesült Arab Emírséggel kötendő gazdasági együttműködésről szóló megállapodást. Itt vannak a részletek >>>
