A farsang utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó
rendezvénysorozat turisztikai forgalomra gyakorolt hatását jelzi, hogy a teljes
februári mohácsi forgalom több mint fele ezen a hétvégén valósult meg, a szálláshelyek bevételeik közel 60 százalékát tavaly ennek a rendezvénynek
köszönhették – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A télűző-tavaszköszöntő népszokás az UNESCO kulturális világörökség része, 2012 óta pedig a hungarikumok listájára is feliratkozott.
Bár elsősorban kulturális értékként lehet rá tekinteni, turisztikai hatása is kiemelkedő, hiszen minden évben jelentős lendületet ad a
város februári forgalmának.
Az idén február 8. és 13. között zajlott busójárás alatt
közel 84 százalékos szobakapacitás-kihasználtságot mértek a magán- és egyéb
szálláshelyeken. A busójárás hétvégéje pedig egy főszezoni, augusztus 20-i
hosszúhétvége vendégforgalmánál is jelentősen magasabb.
Az idén a busójárás legnépszerűbb időszakában, péntektől vasárnapig a szállodák kihasználtsága jóval meghaladta a 90 százalékot.
Az eseménysorozat a tavalyinál 3 százalékkal több, mintegy
ezer vendégéjszakát hozott a város szálláshelyeinek.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint:
- leginkább az egy, illetve három napos foglalások voltak,
- a szálláshelyeket, ahogy tavaly, úgy idén is túlnyomó
többségükben magyarok töltötték meg, akik legtöbben Budapestről és környékéről,
valamint Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád vármegyéből érkeztek, - a legtöbb külföldit Szlovákiából és Németországból
köszönthették, míg a legtávolabbi országból fogadott turista egy egyesült
államokbeli vendég volt.
Jelentős vendégforgalomra számíthattak a magyar szálláshelyek Valentin-napon és az azt követő hétvégén is a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) itt még egyelőre az előfoglalási adatok alapján.
A február 14-re regisztrált éjszakák száma 10 százalékos,
február 16-18-i hétvégére eső forgalom pedig 12 százalékos növekedést mutat
tavalyhoz képest – írta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). Kiemelték,
hogy a fürdővárosok vezetik az úti célok toplistáját, amelyen Hévíz évek óta
dobogós.
A Valenti-nap független az életkortól, ha a szerelem megvan a szálláshelyek is jobban fogynak. Az adatokból látszik, hogy valamennyi korosztály szívesen útra kel.
A Valentin-napi
turisták fele-fele arányban érkeznek itthonról és külföldről február 14-én, február 16. és 18. között pedig nagyobb részben, 55
százalékban a hazai utazók töltik meg a szálláshelyeket. Mintegy 60 százalékuk
vidéki desztinációkat választ a páros kikapcsolódáshoz.
- A hazai vendégek főként a Balatont, Mátra-Bükköt és Budapest
környékét, - az országhatáron túlról érkezők pedig leginkább Bük-Sárvárt, a
Balatont, valamint Debrecen és térségét fedezik fel a szerelmesek napján.
A
legnépszerűbb települések a fürdővárosok, melyek között Hévíz és Sárvár
az éllovas. Míg a hazai vendégek körében Zalakaros szerepel a TOP3-ban, addig a
külföldieknél Bük lett dobogós.
A Valentin-napi hétvégén Németországból, az
Egyesült Királyságból és Csehországból számítottak a legtöbb külföldi vendégre
a szálláshelyek:
- Budapesten a britek, spanyolok és olaszok,
- míg vidéken főként
Csehország, Ausztria és Németország turistái fordulnak meg a legnagyobb
számban.
A Valentin-napon útnak induló bel- és külföldi vendégek
körében is a szállodák a legnépszerűbbek:
- a vidékre foglalók 83 százaléka,
- a
Budapestre érkezők 57 százaléka választott ilyen típusú szálláshelyet, ezen
belül is elsősorban 4 csillagos hoteleket.
A romantika közel
azonos arányban indítja útnak a különböző generációkat: a fiatalok, a fiatal
felnőttek és a középkorúak egyaránt nagyjából 20-20 százalékkal foglaltak Valentin-napra.
