Koltay András a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
elnöke a Kiberpajzs őszi konferenciáján arról beszélt, hogy a hatóságra a
hívószám-hamísítással megvalósított csalások visszaszorítása érdekében
helyeződik komoly nyomás, ám a megoldás ma még távolinak tűnik, ráadásul
európai, sőt világszintű összefogást igényelne. Az Index információi szerint a hívószámkijelzés védelme
érdekében az idén megszülethet valamilyen szabályozási lépés, ám annak technológiai megvalósítása még hosszú hónapokig eltarthat.
Addig tehát döntően az ügyfél óvatosságán múlik az, hogy lépre megy-e.
A telefonos hívások esetén az alábbi lépésekkel kerülhetjük
el, hogy átverhessenek bennünket:
- Hiába tűnteti fel a hívó pánikhelyzetnek, ha valóban a szolgáltató hív
minket egy problémával az azt jelenti, hogy már látja a gondot, adott esetben
tehát kontrollálja a folyamatot. - Érdemes a bejövő hívást minden esetben megszakítani és az
adott szolgáltató vagy bank hivatalos ügyfélszolgálatát visszahívni az ügy
további kezelésére. Az ügyfélszolgálat hívását mi kezdeményezzük – és ne a
beérkező számot hívjuk vissza és azt se fogadjuk el, ha a diszpécser
felajánlja, hogy „átkapcsol”. - Semmilyen olyan adatot ne adjunk ki a hívás során, amely
alkalmas lehet arra, hogy bármilyen tranzakciót indítsanak vele. Ha a bankunk
hív, akkor csak olyan adatot kér azonosításra, amivel tranzakció nem indítható ilyen
a születési név, hely és idő, anyánk neve, vagy éppen az, hogy milyen devizában
vezetett számlánk van a hitelintézetnél. Amit soha ne adjunk meg az a betéti
vagy hitelkártyánk PIN-kódja, CVV-kódja, online banki jelszó vagy egyszer
használható, második hitelesítési kód. A bankok, banki ügyintézők sosem kérik
el ezeket az információkat! - A csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető
információkat rólunk, például a közösségimédia-profilunk felhasználásával. - Könnyen lépre csalhatjuk a hívófelet azzal, hogy olyan
adatokat kérünk tőle, amit szolgáltatóként neki ismernie kell. Kikérhetjük tőle például az utolsó, általunk megvalósított fizetés összegét – ha
valóban a bank hív, akkor látja az adatot, a csaló értelemszerűen nem. - Ne telepítsünk mások telefonos kérésére semmilyen programot
számítógépünkre, telefonunkra. A csalások jelentékeny részében a visszaélés úgy
valósul meg, hogy a gyanútlan áldozat hozzákezd a gépe „megmentéséhez”. Ennek révén a
csalók átvehetik az irányítást a gépünk felett és minden ott tárolt adatot –
így pl. a banki bejelentkezési adatainkat – is meg tudják szerezni. - Telefonos híváskor egyetlen bank sem kér minket arra, hogy
pénzt utaljunk egy, általa megadott számlaszámra. Ha szolgáltató nevében kérnek
erre, akkor érdemes az adott szolgálató számláján szereplő, vagy a cég
honlapján elérhető számlaszámmal összevetni a megadott adatot és csak a
hivatalos számlaszámra utalni az összeget.
Az elmúlt év III. negyedévében 5667 esetben tudtak csalók pénzt leemelni valamely pórul járt ügyfél bankszámlájáról.
A csalásokban
érintett összeg a II. negyedévi 6 milliárd forintról 9,15 milliárd forintra
emelkedett, ami egyetlen negyedév alatt 50 százalékkal több,
mint amennyit a a csalók 2017 és 2021 között 5 év alatt el
tudtak vinni az ügyfelek számláiról.
Ma naponta átlagosan 100 millió forinttal gazdagodnak így a
bűnözők, egy-egy „számlalecsupaszításos” műveletben már átlagosan több, mint
1,6 millió forintot szednek le pórul járt ügyfelek bankszámláiról.
A bankszámlás csalásoknál ráadásul a legtöbbször a
megtévesztett ügyfél maga ad lehetőséget arra, hogy visszaélés történjen. A
csalók a legkülönbözőbb technikákkal próbálkoznak, vannak közöttük jobbak és
rosszabbak is.
