A BNPL-szolgáltatás egy olyan fizetési megoldás, amely
lehetővé teszi, hogy a fogyasztó késleltetve, általában 2-4 héttel, vagy akár
pár hónappal a vásárlást követően fizesse ki a megvásárolt termék, vagy szolgáltatás árát – mondta el az Economx megkeresésére a DLA Piper Hungary szakértője.
Fábián Fanny szerint a vásárló akár több egyenlő részletben
(sőt, bizonyos feltételek teljesülése mellett kamatmentesen) fizethet, a
vételárat pedig a kereskedő helyett a BNPL-szolgáltató felé egyenlíti ki. Ezzel
a BNPL-szolgáltató beépül az online vásárlás folyamatába: a megvásárolt termék,
vagy szolgáltatás teljes ellenértékét kifizeti a kereskedőnek, majd ezt az
összeget később szedi be a vásárlótól.
A BNPL egyik nagy újítása a klasszikus áruhitellel,
hitelkártya- és szabad felhasználású hiteltermékekkel szemben, hogy olyan új
fogyasztói kört is bevonhat a szolgáltatásba, akik részére valamilyen oknál
fogva nem elérhetőek ezek a klasszikus megoldások. A szolgáltatás azonban
kockázatokkal is járhat.
Könnyelműbb vásárlás,
eladósodás
Kockázatként értékelendő, hogy a könnyelműbb vásárláson
kívül a nemfizetés és a túlzott eladósodás veszélyét is magában hordozhatja a
szolgáltatás, hiszen az esetek többségében nem kerül sor előzetes hitelképesség-vizsgálatra
a fogyasztóknál.
Tekintettel arra, hogy egy hagyományos értelemben vett banki hitelbírálat alkalmával a bank nem feltétlenül értesül a BNPL keretében fennálló tartozásokról, előfordulhat, hogy a fogyasztó törlesztő részletei jóval meghaladják a teljesítőképességét.
A túlzott eladósodás növelheti a
nemteljesítő hitelek arányát, ami pedig pénzügyi stabilitási kockázatot
jelenthet.
Ezt a problémát egyébként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is
észleli, amely már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a BNPL
hozzájárulhat a megfontolatlan vásárláshoz, a túlzott eladósodáshoz, illetve,
hogy egyes fogyasztóvédelmi szempontok nem érvényesülnek a szolgáltatással
kapcsolatban.
Lépnie kellett az
Európai Bizottságnak
A fogyasztóvédelmi kérdések tisztázása érdekében az Európai Bizottság idén októberben új irányelvet fogadott el, ezt 2025 novemberétől
kell alkalmazni.
A jelenlegi irányelvvel az a gond, hogy nem alkalmazandó
azokra a hitel-megállapodásokra, amelyek nem érik el az irányelvben rögzített
200 eurós értékhatárt, vagy az olyan hitel-megállapodásokra, amelyek alapján a
hitel mentes a kamattól és az egyéb díjaktól.
Nem alkalmazandó olyan hitel-megállapodásokra sem,
amelyeknek értelmében a fogyasztónak három hónapon belül és kizárólag
jelentéktelen összegű díjakkal kell a hitelt visszafizetnie. Mindezek
következtében azonban bizonyos fogyasztóvédelmi kötelezettségek (például többlettájékoztatás) sem vonatkoznak a BNPL-szolgáltatókra.
Az új irányelv viszont már azt mondja ki, hogy hatálya alól nem zárhatók ki azok a lízingszerződések és a folyószámlahitel formájában fennálló hitel megállapodások, amelyek alapján a hitelt egy hónapon belül vissza kell fizetni, valamint az olyan hitel-megállapodások, amelyek alapján a hitel mentes a kamattól és az egyéb díjaktól.
Ezzel a fogyasztóvédelmi előírások a „vásárolj most, fizess
később” típusú megoldásokra, valamint az olyan hitel megállapodásokra is
alkalmazandók, amelyek értelmében a hitelt három hónapon belül és kizárólag
jelentéktelen összegű díjakkal kell visszafizetni. Ezen túlmenően valamennyi
100 ezer euróig terjedő hitel megállapodást az irányelv hatálya alá kell vonni.
Bonyolult a pénzügyi szolgáltatások
A DLA Piper Hungary szakértője szerint az sem segít a
helyzeten, hogy korántsem olyan egyértelmű, mi a helyes megközelítés a
szolgáltatások értékelésekor.
Az Economx kérdésére, miszerint BNPL bizonyos
esetekben valóban nem tartozna a pénzügyi szolgáltatások körébe, az MNB
felügyelete alá, kiemelte: abban az esetben nem minősül például pénzkölcsön
nyújtásának egy szolgáltatás, ha az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási
jogviszonyban álló vállalkozások, vagy természetes személyek által e jogviszonyra
tekintettel adott halasztott fizetésről, vagy előlegről (kereskedelmi
kölcsönről) beszélünk, ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen
ügyleteket.
A BNPL szolgáltatások jellegét alapvetően a felek közötti
viszonyok keretei szabják meg, amelyek azonban számos formát ölthetnek. Létezik
olyan szolgáltató, amelyik például üzletszerű követelésvásárlási tevékenység
keretében végzi a BNPL-szolgáltatást, ami MNB által felügyelt tevékenység.
