A szövetség tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Bank
(MNB) adatai alapján az idei második negyedév végén 466 ezer adókedvezményes nyugdíjbiztosítást kezeltek a hazai biztosítók, 7,1 százalékkal többet, mint az
előző év azonos időszakában.
A nyugdíjbiztosítások egyik fontos vonzereje a tárgyévi
befizetések után járó 20 százalékos, akár 130 ezer forintot is elérő
adójóváírás. A maximális visszatérítés lehetőségét azonban a szerződők többsége
csupán részlegesen használja ki. Tavaly év végén 447 ezer nyugdíjbiztosítási
szerződésre megközelítően 127 milliárd forint díjbefizetés jutott. Ez
szerződésenként mintegy 283 ezer forintot jelent, ami átlagosan 57 ezer
forintos adóvisszatérítéshez juttatta a biztosítottakat – írják a közleményben.
A szövetség kiemelte,
Magyarországon a nyugdíjbiztosítások népszerűsége töretlenül emelkedik, 2018-ban még csupán 285 ezer kedvezményes szerződést kezeltek a biztosítók, az idei év végére várható 480 ezres állomány tehát öt év alatt közel 70 százalékos növekedést jelent majd. Tíz év alatt jutott el a piac a fejlődésének arra a szintjére, hogy a 4,8-4,9 milliós aktív korú népességnek immár tíz százaléka rendelkezzen nyugdíjbiztosítással.
A népszerűség növekedésének oka, hogy a lakosság egyre szélesebb rétege számára tudatosul, mire lehet majd elegendő a nyugdíja.
Jelenleg egy átlagos, alkalmazotti bérből és fizetésből élő kezdő nyugdíja
általában nem éri el az utolsó fizetésnek a 60 százalékát. Az átlag feletti
fizetéssel rendelkezők ennél is kevesebbre számíthatnak, mivel 2013-ig létezett
a nyugdíjplafon, amely alapján a bruttó átlagbér háromszorosa feletti részt a
nyugdíjszámításnál nem vették figyelembe. Vállalkozóknál általános gyakorlat,
hogy minimálbérre jelentették be magukat, náluk a fenti helyettesítési ráta
20-30 százalék körül mozog csupán – hívták fel a figyelmet.
Magyarországon 60-70 különféle
nyugdíjbiztosítási konstrukció érhető el. A megkötött szerződések mintegy
háromnegyede kapcsolódik különféle befektetési portfolióhoz.
Közben egyre több nyugdíjas megy vissza dolgozni.
Jól jár a nyugdíjas, mert nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, jól jár a foglalkoztató is, mert mentesül a nyugdíjas keresete után keletkező 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól és jól jár az állam, mert csökkennek a munkaerőhiányból következő feszültségek, a növekvő fogyasztás következtében pedig több áfa érkezik a költségvetésbe.
A KSH 2023. áprilisi foglalkoztatottsági gyorstájékoztatója alapján számítva a kétmillió öregségi nyugdíjas közül a 65-74 éves korosztályból 129 ezren dolgoztak, vagyis a nyugdíjasok mindössze 6,5 százaléka vállal munkát a nyugdíja mellett. 2019-ben ez a szám a KSH adatai szerint 75 és 80 ezer fő közé esett.
