A törvényjavaslat a felzárkóztatást segítő és a
lemorzsolódást csökkentő céllal szélesíti a szakképzésbe jutás lehetőségét,
többek között a végzettséggel nem rendelkezők számára.
A 2020 januárjában hatályba lépett szakképzési törvény
jelentősen átalakította a magyarországi szakképzés rendszerét. Az új rendszer kialakítását és működtetését a szakképzésért
felelős minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri és további finomhangolást
javasolt.
Az előkészítés során a kormány figyelembe vette a
Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) javaslatait. A 2018-ban megalakult
testület célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a
kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT
tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek,
érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói
képviseletek delegáltjai.
A közlemény szerint az alapfokú oktatásból a szakképzésbe
jelentkezők, valamint a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők számának növekedése azt bizonyítja, hogy bevált az új szakképzési rendszer.
Csaknem félmillió új munkavállalóra van szükség 2030-ig Magyarországon
Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – közölte május elején a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A tárca a gazdasági felzárkózás miatt tart szükségesnek további beruházásokat, így azok a közlemény szerint nem maradhatnak el munkaerőhiány miatt. A kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást a munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon - hangsúlyozta a minisztérium.
A GFM szerint a visegrádi államok közül a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarország foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást.
