A KSH adatai szerint 2022 decemberében 24,5 százalék volt az infláció, az egész tavalyi év átlagát tekintve pedig 14,5 százalék volt a pénzromlás mértéke – ez 25 éves csúcsot jelent. Még a 2008-as gazdasági világválság idején sem volt ilyen mértékű árszínvonalemelkedés.
Az élelmiszerár-emelkedés pedig közel 45 százalékos volt decemberben: a sajt, tojás, kenyér, vaj, száraztészta, tejtermékek és a baromfihús árai emelkedtek a legnagyobb mértékben.
Összehasonlításként: a decemberi élelmiszerár-infláció az eurózónában 16 százalék volt az Eurostat beszámolója alapján, az itthoni ennek közel háromszorosa.
A kormány szerint az árstop javította a helyzetet és ez nagy könnyebbséget jelent a magyar társadalom jelentős részének, míg az ellenzéki politikusok nem tartják megfelelő intézkedésnek. Még decemberben a jegybank is megszólalt a témában: az MNB igazgatójának, Balatoni Andrásnak az elemzése szerint az árbefagyasztások tartós fennmaradása az inflációt növelő alkalmazkodási hatásokat erősíti, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhette a 3-4 százalékpontot.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a kezdettől nem tartotta jó döntésnek ezt az adminisztratív beavatkozást.
Egészen nyilvánvalóan választási célokat szolgált
– fogalmazott a Napi.hu-nak. A befagyasztott árak visszahatnak a termelési folyamatokra is, valamint a minőségben is csökkenés tapasztalható. Szerinte az áraknak tükrözniük kellene a keresleti-kínálati és költségviszonyokat.
„Nem nézegetni, magyarázni és méricskélni kell az inflációt, hanem le kell törni” – ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Aláhúzta, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtett azért, hogy a gazdaság visszatérjen a normál állapotába.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az év végére egyszámjegyű lehet az infláció, az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyított aránya 70 százalék közelébe mérséklődhet.
GKI: Nem valószínű, hogy egyszámjegyű lesz az infláció
Karsai Gábor szerint nem valószínű, hogy egyszámjegyű lesz az infláció éves átlagban 2023-ban, 18-19 százalékos áremelkedésre számítanak.
Januárban még minden bizonnyal növekedett az áremelkedés üteme, tavasszal kezdődhet meg a lassulás, melynek mértéke azonban függ az ársapkák sorsától
– mondta portálunk kérdésére. (A januári inflációs adatot egyébként pénteken közli majd a KSH.)
Szerinte az árspakák kivezetése mindenképp inflációs hatású lesz, egyúttal kiemelte, hogy a normális termelői-kereskedelmi kapcsolatok helyreállításához vezet – például annak révén, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú tej újra olcsóbb lesz a magasabb zsírtartalmúnál, így csökken a támogatott „tejzsír”-kereslet, ami csökkentheti a sajt árát.
A lassulás az év második felében erőteljes is lehet, ha nem történik a forint újabb gyengülését kiváltó esemény az alábbi területeken:
- az orosz-ukrán háború,
- energiaellátás,
- Magyarország-EU tárgyalások alakulása.
A tavaly február 1-jén életbe léptetett élelmiszerárstop a jelenlegi rendelkezés alapján április 31-ig marad érvényben – emlékeztetett közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők, élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdekének nevezték az árstop kivezetését. A közleményben kiemelik, hogy a kivezetéssel megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok – ez pedig a fogyasztók számára is kedvező lehet.
