A mintegy 700 milliárd forintos júniusi és mintegy 911 milliárd forintos első hat havi hiányszám első hallásra ijesztőnek tűnhet, de semmilyen váratlan dolgot nem tartalmaz - mondta Banai Péter Benő (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára az M1 csatornának.
Szerző(k): K. Kiss GergelyAz uniós fejlesztési támogatások előfinanszírozása növelte a költségvetés első fél évi hiányát - közölte az NGM.
Szerző(k): Domokos ErikaÁtmenetileg nőtt csupán júniusban az államháztartás hiánya, mivel a kormány a később érkező uniós támogatásokat a költségvetés terhére megelőlegezte a kedvezményezettek érdekében - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Szerző(k): Papp ZsoltEgyetlen hónap alatt összeomlott az öt hónapon keresztül építgetett államháztartási mérleg: csak júniusban 697,9 milliárd forint hiány keletkezett, így a féléves hiány elérte a 911,2 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 78 százaléka. Az NGM-nek hajszál híján sikerült megdönteni az egyhavi "brutáldeficit" rekordját, ám a tavaly decemberi pénzlapátolásban még az idén júniusinál is nagyobb 819 milliárd forintos hiány keletkezett.
Szerző(k): Papp ZsoltAz államháztartás hiánya májusban 91,9 milliárd forint volt, így az öthavi hiány 213,4 milliárd forintra emelkedett. Az NGM a gazdasági növekedés támogatásával magyarázza a hiány növekedését, annak ellenére, hogy az öthavi deficit kifejezetten kedvező.
Szerző(k): Papp ZsoltAz államháztartás központi alrendszere 76,6 milliárd forintos többlettel zárt áprilisban, így az év első négy hónapjában a halmozott hiány 121,5 milliárd forintot tett ki, míg 2016 azonos időszakában 144,9 milliárd forint volt a hiány - jelentette a részletes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn.
Szerző(k): Dzindzisz SztefanA Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma közli a részletes adatokat az államháztartás első négyhavi helyzetéről.
Szerző(k): Dzindzisz SztefanNagy valószínűséggel jövőre sem lesz magyar devizakötvény-kibocsátás, részben ennek a politikának köszönhetően több mint 44 éves mélypontra süllyedhet a devizaarány. Ezzel együtt továbbra is emelkedik a forintban kifejezett államadósság, a gazdasági növekedésnek köszönhetően viszont a GDP-arányos mutató csökken, ám újra emelkednek a kamatkiadások is – vagyis az adósságszámok közel sem igazolják vissza, hogy a magyar gazdaságban minden jó irányba megy.
Szerző(k): Papp Zsolt