A WHC Csoport friss körképe szerint a gyümölcsszedéstől a konzervipari válogatásig továbbra is jelentős a munkaerőigény, ám a munkaadók egyre nagyobb bizonytalansággal szembesülnek.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a vállalkozások számára továbbra sem világos, milyen szabályok vonatkoznak majd június 1-jétől a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazására. Az agrárium különösen kitett a vendégmunkások jelenlétének, így egy esetleges korlátozás vagy moratórium komoly fennakadásokat okozhat a szezon közepén.
A munkaerőhiány mára nemcsak HR-kérdés, hanem a termelés sikerét közvetlenül meghatározó tényező lett. A cégek egyre inkább stratégiai szinten kezelik az idénymunka megszervezését, ami a bérek emelkedésében is látszik. A 2026-os szezonban a fizetések a minimálbér környékétől akár bruttó 2200 forintos órabérig terjedhetnek, régiónként jelentős eltérésekkel.
A kukoricabetakarításnál például a válogatási csoportvezetők és szárítós segédek havi bruttó 420–440 ezer forintot kereshetnek, míg a gépkezelők és laborosok bére jellemzően 350–395 ezer forint között mozog. Az egyszerűbb fizikai munkák esetében is elérhető a havi 320 ezer forintos kereset.
A mezőgazdasági idénymunkákra továbbra is számítanak a diákok és a nyugdíjasok részvételére is. A tapasztalatok szerint főként Szeged és Debrecen térségében nyitottabbak a fiatalok az ilyen munkákra, különösen akkor, ha a munkáltató az utazást és a szállást is biztosítja. A nyugdíjas dolgozókat pedig a cégek megbízhatóságuk és rutinjuk miatt értékelik egyre többre.
A szakértők szerint azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek már a szezon előtt felépítik saját visszatérő munkavállalói adatbázisukat, és időben megszólítják a korábban jól teljesítő dolgozókat.