űrkutatás

Elindult az űrbe az első magyar műhold

Közép-európai idő szerint tizenegy órakor elindult az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája, a fedélzetén az első magyar műholddal, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor.

Meglepő napenergia-tervek láttak napvilágot

Egy több éven át készült tudományos kutatás szerint belátható időn belül gazdaságosan lehet az űrbe telepített naperőművekkel elektromos áramot termelni és a földre sugározni.

Egymilliárd euró a naprendszer titkaiért

Az Európai Űrhivatal (ESA) Francia Guayanán levő űrközpontjából tegnap egy Ariane–5G típusú rakétával útnak indították az üstököskutató Rosetta szondát. Az egymilliárd euróba kerülő vállalkozás célpontja a hétmilliárd kilométerre levő Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amit a tervek szerint tíz év múlva, 2014-ben ér el. Ehhez egyszer kell megkerülnie a Marsot és háromszor a Földet, hogy a bolygók gravitációs mezejének parittyahatását felhasználva elérje a szükséges sebességet. A randevú után a szonda két részre válik: a Philae névre keresztelt, mosógép nagyságú leszálló egység 2014 novemberében leereszkedik az üstökös magjának felszínére, a Rosetta Orbiter pedig az üstökös körül kering 2015 decemberéig. A Philae 11 kísérletet fog elvégezni, s ezek alapján információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről, míg a keringő szonda a Nap felé közeledve beálló változásokat figyeli. A leginkább szennyezett jégből, porból és gázokból álló fagyott égitest ugyanis a csillaghoz közeledve felmelegszik, olvadni kezd, és anyaga szuperszonikus sebességgel lövell ki, csóvákat hozva létre. A kísérlet- és megfigyeléssorozatnak ez vet véget, ugyanis mindkét űreszköz el fog pusztulni. A Csurjumov-Geraszimenko üstököst, amely 6,6 évenként kerüli meg a Napot, 1969-ben fedezték fel, magjának átmérője mintegy 4 kilométer. Ha a küldetés sikerrel jár, először fog ember készítette eszköz leszállni egy üstökösön. Ezt azért tartják különösen fontosnak a tudósok, mert az üstökösök valószínűleg olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a naprendszer létrejötte óta nem változtak. Egyes kutatók még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az üstökösök hozták el a Földre az élet kémiai csíráit.

Jönnek az űrfegyverek és az olcsó energia

Az USA elnöke által meghirdetett űrprogram hihetetlen pénzekkel kecsegteti az ipart és a tudományt, de a hadsereget is, amely várhatóan mindenki másnál előbb jut hozzá az új fegyverfajták létrehozásához szükséges pénzhez. A Pentagon máris azt tervezi, hogy a következő öt évben 50 milliárd dollárt költ a nukleáris, biológiai vagy vegyi robbanófejet hordozó rakéták elleni többrétegű elhárító pajzsra. A Ronald Reagan elnök egykori csillagháborús ötletét korszerűbb formában megvalósító pajzs elsősorban olyan katonai műholdak hálózatából állna, amely rakétáival meg tudja semmisíteni a támadó rakétát és az ellenség műholdjait. Bár a Bush-terv a világűr békés célú meghódításáról szól, naivitás volna feltételezni, hogy eredményeit nem használja fel a Pentagon, különös tekintettel arra, hogy egyetlen más ország sem támaszkodik olyan mértékben a világűrből végzett felderítésre, mint az Egyesült Államok. A CNES francia űrhivatal ugyan régi, de azóta is mérvadónak tartott 1999-es adatai szerint a világ katonai célú űrkiadásainak 95 százalékát az USA eszközölte. Az új helyzetben különösen jó üzletekre számít a Lockheed Martin Corp., a Boeing Co. és a Northrop Grumman Corp., amelyek eddig is vezető szállítói voltak mind a NASA-nak, mind a Pentagonnak. Jelentős előnye származhat az USA-nak a Hold békés célú felhasználásából is, mivel az égitest egyes tudósok szerint kiapadhatatlan energiaforrást rejt magában. A jövő fúziós atomreaktorainak ideális fűtőanyagából, a hélium-3-ból ugyanis becsléseik szerint egymillió tonna lehet a Föld kísérőjén, s nagyjából 30 tonna fedezhetné az Egyesült Államok egyévi teljes energiaszükségletét.