Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Űrhivatal (ESA) Francia Guayanán levő űrközpontjából tegnap egy Ariane–5G típusú rakétával útnak indították az üstököskutató Rosetta szondát. Az egymilliárd euróba kerülő vállalkozás célpontja a hétmilliárd kilométerre levő Csurjumov-Geraszimenko üstökös, amit a tervek szerint tíz év múlva, 2014-ben ér el. Ehhez egyszer kell megkerülnie a Marsot és háromszor a Földet, hogy a bolygók gravitációs mezejének parittyahatását felhasználva elérje a szükséges sebességet. A randevú után a szonda két részre válik: a Philae névre keresztelt, mosógép nagyságú leszálló egység 2014 novemberében leereszkedik az üstökös magjának felszínére, a Rosetta Orbiter pedig az üstökös körül kering 2015 decemberéig. A Philae 11 kísérletet fog elvégezni, s ezek alapján információkat küld az üstökösmag szerkezetéről és összetételéről, míg a keringő szonda a Nap felé közeledve beálló változásokat figyeli. A leginkább szennyezett jégből, porból és gázokból álló fagyott égitest ugyanis a csillaghoz közeledve felmelegszik, olvadni kezd, és anyaga szuperszonikus sebességgel lövell ki, csóvákat hozva létre. A kísérlet- és megfigyeléssorozatnak ez vet véget, ugyanis mindkét űreszköz el fog pusztulni.
A Csurjumov-Geraszimenko üstököst, amely 6,6 évenként kerüli meg a Napot, 1969-ben fedezték fel, magjának átmérője mintegy 4 kilométer. Ha a küldetés sikerrel jár, először fog ember készítette eszköz leszállni egy üstökösön. Ezt azért tartják különösen fontosnak a tudósok, mert az üstökösök valószínűleg olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a naprendszer létrejötte óta nem változtak. Egyes kutatók még azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az üstökösök hozták el a Földre az élet kémiai csíráit.
