Az USA elnöke által meghirdetett űrprogram hihetetlen pénzekkel kecsegteti az ipart és a tudományt, de a hadsereget is, amely várhatóan mindenki másnál előbb jut hozzá az új fegyverfajták létrehozásához szükséges pénzhez. A Pentagon máris azt tervezi, hogy a következő öt évben 50 milliárd dollárt költ a nukleáris, biológiai vagy vegyi robbanófejet hordozó rakéták elleni többrétegű elhárító pajzsra. A Ronald Reagan elnök egykori csillagháborús ötletét korszerűbb formában megvalósító pajzs elsősorban olyan katonai műholdak hálózatából állna, amely rakétáival meg tudja semmisíteni a támadó rakétát és az ellenség műholdjait. Bár a Bush-terv a világűr békés célú meghódításáról szól, naivitás volna feltételezni, hogy eredményeit nem használja fel a Pentagon, különös tekintettel arra, hogy egyetlen más ország sem támaszkodik olyan mértékben a világűrből végzett felderítésre, mint az Egyesült Államok. A CNES francia űrhivatal ugyan régi, de azóta is mérvadónak tartott 1999-es adatai szerint a világ katonai célú űrkiadásainak 95 százalékát az USA eszközölte. Az új helyzetben különösen jó üzletekre számít a Lockheed Martin Corp., a Boeing Co. és a Northrop Grumman Corp., amelyek eddig is vezető szállítói voltak mind a NASA-nak, mind a Pentagonnak.
Jelentős előnye származhat az USA-nak a Hold békés célú felhasználásából is, mivel az égitest egyes tudósok szerint kiapadhatatlan energiaforrást rejt magában. A jövő fúziós atomreaktorainak ideális fűtőanyagából, a hélium-3-ból ugyanis becsléseik szerint egymillió tonna lehet a Föld kísérőjén, s nagyjából 30 tonna fedezhetné az Egyesült Államok egyévi teljes energiaszükségletét.
Barabás János T.