Tavaly novemberben 5,3 százalékkal nőttek az átlagkeresetek a nemzetgazdaság egészét tekintve, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése. Az előző havi, októberi adatokhoz képest mindkét adat szerint 0,5 százalékponttal gyorsult a bérkiáramlás - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott legfrissebb jelentéséből.
Szerző(k): MTIOktóberben 4,8 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a reálbérek 4,7 százalékkal nőttek, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 5,5 százalékkal emelkedtek.
Szerző(k): EconomxIdén átlagosan 2,6 százalékkal emelkednek a bérek Magyarországon. Mivel az év egészében alig 0,3 százalék lesz az infláció, így 2015-ben 2,3 százalékkal nő reálbér - adta hírül a Hay Group tanácsadó cég bérpiaci felmérése alapján.
Szerző(k): EconomxElemzők szerint idén folytatódhat a reálbérek növekedése.
Szerző(k): MTISokkal nehezebb az élet a Krímben azóta, hogy a félszigetet egy évvel ezelőtt magához csatolta Oroszország, ám a legfrissebb felmérések szerint a lakosság közel 100 százaléka ennek ellenére támogatja, hogy a terület maradjon Oroszország része. Más kérdés, hogy az utca embere nem nyilatkozik az újságíróknak.
Szerző(k): EconomxMagyarország az EU második legerősebb reálbér-növekedését érheti el 2015-ben - adta hírül globális elemzésében a Hay Group.
Szerző(k): EconomxAz elemzők, de még a kormány prognózisai sem találták el a 2013-as fő hazai makrogazdasági adatok többségét. A kormányzat mellélövés azért is furcsa, mert az infláció és az alapkamat alakulásában a gazdaságpolitika játszotta a főszerepet. A pénzromlási ütem felültervezésével a nyugdíjasok jól jártak.
Szerző(k): EconomxA megszorítócsomagok fő célpontjai a bérek voltak Európa-szerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé - állítja az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) egy közelmúltban kiadott felmérésre hivatkozva, amely az EU tagállamaiban a reálbérek alakulását vizsgálta a válság előtti illetve utáni években. Az adatokból kiderül, hogy a nagy leértékelések nem oldották meg a versenyképességi problémákat, különösen a válság által leginkább sújtott tagállamokban. Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb reálbércsökkenést mértek.
Szerző(k): Szabó Zsuzsanna, Economx
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
