A hivatalos statisztika szerint is rendkívüli mértékben drágult több alapélelmiszer
Csirkecomb, csirkeszárny, fehér- és barnakenyér, zsemle, trappista sajt: csak néhány példa azon élelmiszerek közül, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több mint 900 termék árát tartalmazó reprezentáns-adatbázisa szerint több mint 40 százalékkal drágult 2022 májusában éves bázison.
Milyen a magyarok kenyere?
Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása. Miközben egyre nagyobb kereslet mutatkozik az adalékmentes, kovászos és rozsos kenyerekre, a magyar vásárlók többségének még mindig a hagyományos fehér és félbarna vekni kerül leggyakrabban a kosarába.
Nincs menekvés: hasonló még nem történt a magyar boltokban az alapvető élelmiszernél
Soha nem látott árak alakultak ki az elmúlt időszakban a búza piacán, amelyet a spekuláció is fűtött: ebben a termelőktől kezdve a kereskedőkig szinte minden szereplő érintett. Az ukrán-orosz háború miatt pedig még tovább nőnek az árak, olyan szintre, amely korlátozásokra is kényszerítheti a malomipart. Idén januárban mintegy 40 százalékkal megugrott a lisztár, amely a szakértők szerint már átgyűrűzött a kenyér-, és péksüteményárakra. A drágulás akkora mértékű, amely valószínűleg egyetlen élelmiszeripari terméknél sem volt megfigyelhető az elmúlt tíz évben.
Ukrán háború: brutális drágulástól tartanak a belga pékek
A belga pékek attól tartanak, hogy az orosz-ukrán háború miatt többszörösére nőhet a búza ára. A helyzetet súlyosbítja az, hogy az energiaárak is elszálltak. Állami segítséget kérnek.
Nem jut elég alapanyag Olaszországba Ukrajnából: bajban vannak a pékségek
Bezárás fenyegeti az olaszországi pékségeket a korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett búzaszállítmányok megakadása miatt a La Repubblica napilap vasárnapi beszámolója szerint, amely a kenyér és a tészta 30 százalékos drágulását várja.
