Ha a múltat nézzük, akkor a mostani szárazság rendkívüli, ha a jövőt nézzük, akkor nem az. A hosszú távú trendek alapján az idei nyár a hátralévő életünk leghűvösebb nyara. Ennél csak rosszabb lesz, akár a szárazságot, akár a hőhullámokat nézzük - véli Bart István klíma- és energiapolitikai szakértő.
Szerző(k): Domokos LászlóA tervezett karbantartás nem tervezett elhúzódása, műszaki meghibásodás, javítási munkálatok csúszása - mind-mind ismert jelenségek az áramtermelésben. Az azonban nem mindegy, hogy a hirtelen termeléskiesések száma, összeteljesítménye nő-e, és az sem, hogy ennek a többletköltségét ki fizeti.
Szerző(k): Szabó M. IstvánHa télen, a lakásokban a termosztátot csak kicsivel lejjebb tekerjük, már azzal is 5,4 százalékkal csökkenhetjük a gázfogyasztást. Az energiahivatal szakemberei feltérképezték azt is, hogy a Mátrai Erőmű mennyi földgázt tudna kiváltani.
Szerző(k): Koncsek RitaEgy egyszerű lakossági áramszámlából úgy tűnik, cikk-cakkban változik az áram fogyasztói árában megjelenő költségek összetétele.
Szerző(k): Szabó Dániel, Szabó M. IstvánMiközben a meteorológiai szolgálat a szombatot év eddigi legmelegebb napjának mérte, a nyaralásba, légkondicionált helységekbe és hűtött italokba menekült országnak nem volt tudomása róla (hír, bejelentés nem szólt róla), hogy ekkor már ismét áll a Mátrai Erőmű. A hétvégén is jelentős áramfogyasztást a rekordjait csendben, rendre felülíró napelemes termelés és Paks mellett leginkább az importáram tartotta egyensúlyban. Mindezt úgy, hogy a négyblokkos atomerőmű csúcsra járatott pörgetésével kapcsolatban nem tudni, meddig lehet azt fenntartani. Nemcsak a random meghibásodások kockázata miatt, hanem mert Paks fölött a Duna vize ismét 26 Celsius-fok fölé melegedett. Ez pedig - az utóbbi évek tapasztalatai alapján - azt vetíti előre a leginkább, hogy fel kell készülni a termelés visszafogására. Na de akkor miből lesz elég áram a rendszerben?
Szerző(k): Szabó M. IstvánEgyetlen érv szól a Mátrai Erőmű újraélesztési kísérletet mellett. Miközben a döntéssel, hogy az utolsó magyar széntüzelésű erőművet a "halálos ágyáról" felkeltve újból egyfajta "honvédő háborúba" indítsák, nem is csak "pénz, paripa, fegyver" kérdése, aközben emiatt a szemétbe kerülnek a korábban megkötött, a gyöngyösi-visontai jövőt hangoztató fogadkozások és ígéretek. A környezetszennyezés tudatos növeléséről és következményeiről vitázni is kár.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA péntek esti Magyar Közlönyben megjelent az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről szóló kormányhatározat.
Szerző(k): Domokos LászlóNehezen értelmezhető, mitől lenne jobb, ha több szenet bányászunk, miközben az egyetlen szénerőművet elég feladat életben tartani is, hogy a paksi üzemidő-hosszabbítás hogyan jelenne meg a téli áramszámlában, vagy hogy a következő hónapokban hogyan lehetne több gázt termelni itthon, ha ez évek óta nem sikerül. Megpróbáltuk értelmezni, hogy valójában mit jelentenek az energetikai vészhelyzetre válaszul meghirdetett kormányzati intézkedések.
Szerző(k): Szabó M. IstvánTöbb mint 78 órán át teljes széncsend volt Magyarországon. A hazai energiaszektorban még meglehetősen szokatlan jelenség oka az, hogy napokra leállt a Mátrai Erőmű, amely a szénalapú áramtermelés utolsó "bölénye". Néhány éve, amikor ehhez hasonló helyzet állt elő az Egyesült Királyságban, az átfordította a britek gondolkodását, és Európa egyik legmerészebb karbonmentesítési forgatókönyvének kidolgozására sarkallta őket. Nálunk, bár lehetne akár ugyanez a következmény, erről szó sincs.
Szerző(k): Szabó M. István
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
