Hogyan lép hatályba az új Munka Törvénykönyve?
Egyelőre nem tudni, hogy az új Munka Törvénykönyve valamennyi rendelkezése hatályba lép-e júliusban. Az NGM ugyanis még nem állt elő a jogszabálytervezettel, eddig sem az NGTT, sem a tripartit érdekegyeztető fórum tagjai sem tettek említést arról, hogy látott volna már akár csak koncepciót is erről.
Bukhat az éjszakai és hétvégi pluszpénz
Akár minimálbér mellett is dolgoztatható a munkavállaló éjszaka, vagy vasárnap külön fizetség nélkül, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy a pótlékokat beépítették az alapbérbe – erre is lehetőség lesz július elsejétől, az új munka törvénykönyvének hatályba lépésével.
Elbukható a táppénz, egyszerűbb lesz kirúgni a betegeket
Július elsejétől a betegség ideje alatt is felmondhatnak a munkáltatók a keresőképtelenné váló munkavállalóiknak. Egyszerűbb lesz megszabadulni az eddig védett pozíciókban lévőktől, azaz a három éven aluliakat nevelőktől vagy nyugdíj előtt állóktól, bizonyos esetben a várandósoktól is. Aki pedig hosszabb munkanélküliség után vállal újra munkát, ám röviddel a munkakezdés után a betegszabadság idejét meghaladó időtartam erejéig lesz beteg, annak úgy mondhatnak fel, hogy közben táppénzre sem lesz feltétlenül jogosult.
A progressziv szja-bevezetést már nem lehet sokáig tologatni
Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint \"elfogadhatatlan, fenntarthatatlan a 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja)\".
Ombudsman: katasztrófa fenyeget Magyarországon
Az általános jogok biztosa szerint a társadalom egyre szélesebb csoportjai érzik úgy, hogy sérülnek alapvető jogaik; a válság jól kitapintható a kilakoltatott adósokkal, az új Munka törvénykönyvével, vagy éppen a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos panaszokban. Szabó Máté az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a társadalmi katasztrófa veszélye csak összefogással hárítható el, ehhez pedig konszenzusra lenne szükség
