Egyelőre nem tudni, hogy az új Munka Törvénykönyve valamennyi rendelkezése hatályba lép-e júliusban, az átmenti és hatályba léptető rendelkezések között ugyanis még lehet mód arra, hogy egyes paragrafusok esetében változtassanak a hatályosság időpontján. Ez például azért lenne hasznos, mivel például nem lehet az éves szabadságok mértékével, kiadásának rendjével kapcsolatos szabályokat év közben változtatni - mondta Szűcs László, a Réti, Antall és
Társai Ügyvédi Iroda tagja a PwC sajtóbeszélgetésén.
A júliustól hatályba lépő új Munka Törvénykönyve túlnyomórészt a munkaadók számára adott könnyebbséget az eddigi szabályozáshoz képest, főleg a munkaadó és munkavállaló közti szerződéses szabadság kiterjesztésével, illetve azzal, hogy a korábbihoz képest jelentősen szűkítette a minimumszabályok számát, és nőtt a polgári jogi szabályok alkalmazhatósága.
A törvény általános alapelvei - mint az együttműködési kötelezettség, a rendeltetésellenes joggyakorlat tilalma, vagy akár a szociális körülmények méltányos mérlegelési kötelezettsége - azonban jelentős korlátokat jelentenek a munkaadói erőfölény érvényesítése ellen - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Zsédely Márta, a Réti, Antall és
Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje.
