Idén nyáron Magyarország is azon négy ország között volt az Európai Unióban, amelyik megvétózta, hogy 2050-re megvalósítsák a karbonsemlegességet. Később a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy 50 200 milliárd forintba kerülne az átállás, de azóta sem világos, mi alapján számolta ezt ki a kormány - írta a 444.hu.
Szerző(k): Szabó DánielDrasztikus lépéseket lát szükségesnek Olaf Scholz német pénzügyminiszter a klímaváltozás elleni küzdelemhez - írja az Euronews.
Szerző(k): Szabó DánielBár sokan joggal sajnálják a magyarországi cukorgyárak zömének bezárását, nem valószínű, hogy valaha újra lehet éleszteni az iparágat - kezdi az ágazatról szóló cikkét a Magyar Hang. A hazai gyárak nagy része bezárt, a termelés pedig uniós és állami támogatások nélkül már az önköltséget sem hozza vissza.
Szerző(k): Szabó DánielMájus 15-ére tűzte ki az Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal szemben indított úgynevezett kvótaperek tárgyalásának időpontját - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) pénteken az MTI-vel.
Szerző(k): Szepesi AnitaAz Európai Bizottságnak (EB) nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament (EP) nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak az Európai Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik - hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság.
Szerző(k): Szabó ZsuzsannaAz EU egyik legalacsonyabb tagországi zöldenergia-arány vállalását egy a módszertani trükközésnek köszönhetően már teljesítette Magyarország. Ezzel együtt, a nem épülő megújuló energiás beruházások és a kistelepülésekre továbbra is jellemző szemétégetés azt idézte elő, hogy ismét beestünk a limit alá.
Szerző(k): Szabó M. IstvánKompromisszumos megoldásként 30 százalékkal szorítanák le az Európai Unió tagországai az új teherautók és buszok átlagos szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra a 2019-es szinthez képest - döntöttek a környezetvédelemért felelős miniszterek csütörtöki brüsszeli tanácsülésén.
Szerző(k): K. Kiss GergelyEgyáltalán nem biztos, hogy az elektromos autózás terjedése valóban jót tesz a környezetnek: egy ilyen jármű legyártása önmagában nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a sokat támadott dízelek. Üzemeltetésükkel lecsökkenhetnek a káros anyagok a városi levegőből, de az erőművek még nagyobb bajt okozhatnak. Még mindig az akkumulátorok miatt törheti a fejét az autóipar.
Szerző(k): Szabó Dániel
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
