Hiába vágja folyamatosan most már az alapkamatot az MNB, a pénzintézetek alig reagálnak rá.
Szerző(k): EconomxLezárult a társadalmi egyeztetés: megjelent a Magyar Közlönyben a jövő év január 1-jétől érvényes rendelet, amely tartalmazza a CSOK Plusz részletszabályait.
Szerző(k): Hercsel AdélA Duna House cégcsoport várakozása szerint 10-20 ezerrel több ingatlanpiaci adásvétel várható jövőre a januártól induló csok plusz hatására, a társaság közleménye szerint a konstrukció legnagyobb pozitívuma, hogy a lakáscélú támogatásnál a hitel kamata legfeljebb 3 százalék lehet, de még ennél kedvezőbb feltételeket is adhatnak a pénzintézetek a versenyhelyzet miatt.
Szerző(k): EconomxLehetnek olyan bankok, amelyek 3 százaléknál is alacsonyabb kamattal kínálják majd a csok plusz lakáshiteleit, miután a társadalmi egyeztetésre kerülő részletszabályok szerint nem fix 3, hanem maximum 3 százalékos lesz a kamatszint.
Szerző(k): Hercsel AdélCsok plusz néven 2024. január elsejével új családtámogatási akciót hirdetett a kormány: a legújabb állami konstrukció mindenekelőtt a családok első és további lakás- és házvásárlását segíti. Mondjuk a legfontosabb szabályokat és feltételeket a csok pluszról, akárcsak azt, hogyan hozhatjuk ki belőle jövőre a legtöbbet.
Szerző(k): Hercsel AdélTársadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a CSOK Plusz rendelettervezetet. Az észrevételeket legkésőbb december 1-ig lehet elküldeni. Mutatjuk a részleteket!
Szerző(k): Hercsel AdélSoha nem látott szinten van az európai ingatlancégek adósságállomány, miközben a kereskedelmi ingatlanok piaca a földbe állni látszik. Ez még önmagában nem dönti be az európai bankrendszert, de ha baj lesz, akkor azt aggasztóan felerősítheti. Legalábbis így látja az EKB.
Szerző(k): EconomxA Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) társadalmi egyeztetést kezdeményez a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet módosításáról, helyzetbe hozva a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB).
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaA nagyvállalatok várakozásai nem változtak sokat az elmúlt negyedévhez képest, azonban makrogazdasági kilátásaik számottevően romlottak. A cégek közel fele számol visszaeséssel, sokan félnek az inflációtól, a közterhek emelkedésétől és egy esetleges forintgyengüléstől is. Saját cégük kilátásait kicsit pozitívabban látják.
Szerző(k): Horváth Balázs
Csatlakozás
Keresés
Rezsikalkulátor
Buksza blog
Videó
