EU bővítés

Kok szerint a bővítés előrelendíti az EU reformját

Az EU bővítésének sikere nagyban függ attól, képes lesz-e az unió 25 tagállammal hatékonyan működni, vagyis nem késlekedhet a döntések mechanizmusának reformja, s amint azt az iraki válság mutatja, sürgősen előre kell lépni az EU közös külpolitikájának kialakításában.

Kok szerint a bővítés előrelendíti az EU reformját

Az EU bővítésének sikere nagyban függ attól, képes lesz-e az unió 25 tagállammal hatékonyan működni, vagyis nem késlekedhet a döntések mechanizmusának reformja, s amint azt az iraki válság mutatja, sürgősen előre kell lépni az EU közös külpolitikájának kialakításában. Erre a következtetésre jutott Wim Kok volt holland kormányfő a brüsszeli bizottság megbízásából készített jelentésében, amely a bővítés hatásait vizsgálja. Nem lehet lemondani az úgynevezett lisszaboni célkitűzésekről sem, vagyis növelni kell a versenyképességet, a foglalkoztatottságot, az innovációs képességet a kibővített belső piacon, liberalizálni a közlekedést, az energiaszolgáltatást és a hírközlést - írta. A tagjelölt államok szinte mindegyikében gyorsabb a gazdaság növekedése, mint a tagállamok esetében, ennek fenntartása közös érdek, mert csökkenti a régi és az új tagok közti társadalmi-gazdasági szakadékot, emeli a jövedelemszintet és az életszínvonalat, továbbá fékezi az elvándorlást. Mindazonáltal Kok azt javasolja, hogy a tagországok minél előbb nyissák meg munkaerőpiacukat, abból ugyanis közösen profitálnak. A bővítés költségvetési terhei viszonylag alacsonyak. A Koppenhágában elfogadott, 2007-ig érvényes 40,8 milliárd euróhoz becslések szerint az újak 15 milliárddal járulnak hozzá, és mivel aligha lesznek képesek felhasználni a nekik járó teljes összeget, 2006 végéig az EU nettó terhe összesen 10 milliárd euró lesz - figyelembe véve, hogy a strukturális és kohéziós alapok kifizetése áthúzódik 2006 utánra. Kok megjegyzi, hogy a koszovói háború és újjáépítés költsége ezt jóval meghaladta.

Elkészült a kibővített EU költségvetése

Gordon Tamás, Brüsszel Az EU brüsszeli bizottsága elkészítette a 2004-2006 közötti új költségvetési javaslatát, amely már számol a bővítésre jóváhagyott végleges anyagi keretekkel. Szemben az Agenda 2000-ben lefektetett költségvetési elvekkel ebben már nem különítették el az új tagokat, amelyek mindegyike nettó kedvezményezett lesz, tehát többet kap vissza, mint amennyivel hozzájárul az EU közös kasszájához. A teljes büdzsé 2004-ben a kötelezettségvállalásban az EU bruttó nemzeti terméke (GNP) 1,12 százalékát teszi ki, a tényleges kifizetési előirányzatban 1,08 lesz. (Az előző az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kötelezettség, az utóbbi a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetés összege.) A mezőgazdasági, a strukturális, az úgynevezett belső politikák és adminisztrációs kiadások terén fokozatosan emelik az újaknak szánt összegeket. A belső politikákban a schengeni határellenőrzésre például a három év alatt 860 millió eurót fordítanak, az atomenergia biztonságos előállítására 375 milliót és az intézményfejlesztésre 380 milliót kapnak az újak. A tavaly decemberi csúcson elhatározták, hogy jelentősen megemelik Bulgária és Románia előcsatlakozási támogatási alapját, 2006-ig a két ország négymilliárd eurót kap, míg a török támogatást a jelenlegi duplájára növelik. Külön tételként szerepel (300 millió euró) Észak-Ciprus felzárkóztatása, persze csak abban az esetben, ha sikerrel záródnak a szigetország egyesítését célzó tárgyalások. A bizottsági javaslatokat jóvá kell hagynia az EU miniszteri tanácsának, majd az Európai Parlamentnek. Ez utóbbi komoly dilemma előtt áll: a 15-ök ugyanis a csatlakozási szerződések részévé akarják tenni a költségvetési előirányzatokat, amiről a parlament idén április 9-én szavaz. Ha áldását adja a csatlakozásokra, akkor kész helyzet elé állítja saját magát, amikor majd 2003 végén az EU-költségvetésről kell voksolnia. A kérdés, sikerül-e elérnie, hogy a csatlakozási szerződésekhez ne csatolják záradék formájában a költségvetésre vonatkozó részt.

Ukrajna keveset profitál előnyös földrajzi helyzetéből

Ukrajnának nemsokára közös határa lesz az Európai Unióval, de a jelek szerint nemigen tudja hasznát venni e közelségnek. A korrupció, a bürokrácia és a reformok lassúsága egyelőre távol tartja a külföldi befektetőket.