Az EU bővítésével Ukrajna három szomszédja - Magyarország, Lengyelország és Csehország - is tagja lesz az uniónak. A földrajzi közelség az olcsó, de viszonylag jól képzett munkaerővel rendelkező országnak óriási lehetőségeket kínál, különös tekintettel arra, hogy 49 milliós lakosságával jelentős piacnak tekinthető. Ukrajna azonban, mint a Reuters megállapította, korántsem biztos, hogy élni is tud ezzel a lehetőséggel. A korrupció, a bürokratikus akadályok, a gazdasági-politikai összefonódások és a 2004-ben esedékes elnökválasztás miatt várhatóan még inkább lelassuló reformok ugyanis távol tartják az országtól a nyugati befektetőket. Az EBRD többször sürgette az ukrán kormányt, módosítsa az adórendszert, amely jelenleg inkonzisztens és tele van kiskapukkal, és tegyen lépéseket a vállalkozásbarát klíma kialakítása érdekében, de eddig semmi sem történt és félő, hogy az elnökválasztásig már nem is fog. Nem csoda ilyen körülmények között, hogy az egy főre jutó működőtőke-befektetések összege Ukrajnában mindössze 10-15 dollár, míg Lengyelországban ennek hússzorosa, Magyarországon pedig negyvenszerese.
Ugyancsak alkalmas a befektetők elriasztására, hogy Leonyid Kucsma elnök a múlt héten lemondásra szólította fel Volodimri Sztolmahot, a jegybank köztiszteletnek örvendő elnökét, aki keményen kiállt a központi bank függetlensége mellett és utódául a lényegesen engedékenyebbnek tekintett Szerhi Tihipkót javasolta. A parlament azonban, amely eddig általában hajlott az államfő óhajainak teljesítésére, elvetette az államfő javaslatát. Kedvező fejlemény viszont, hogy a parlament elfogadta a pénzmosás elleni törvényt, amit október végén egyszer elutasított (NAPI Gazdaság, 2002. október 28., 2. oldal). A jogszabály értelmében kötelező pénzügyi megfigyelés hatálya alá esik minden pénzügyi művelet, amelynek értéke 100 ezer hrivnya (18 762 dollár) vagy annál több. Ukrajna szerepel az OECD pénzmosás elleni szervezete, a FATF feketelistáján. A FATF december 15-ig adott haladékot a pénzmosás elleni törvény elfogadására. Ha a szervezet nem találja kielégítőnek a jogszabályt, büntető intézkedéseket léptethet életbe az ország ellen, például zárolhatja az ukrán bankok külföldi számláit.
B. T. J.
Barabás János T.