Gordon Tamás, Brüsszel
Az EU brüsszeli bizottsága elkészítette a 2004-2006 közötti új költségvetési javaslatát, amely már számol a bővítésre jóváhagyott végleges anyagi keretekkel. Szemben az Agenda 2000-ben lefektetett költségvetési elvekkel ebben már nem különítették el az új tagokat, amelyek mindegyike nettó kedvezményezett lesz, tehát többet kap vissza, mint amennyivel hozzájárul az EU közös kasszájához. A teljes büdzsé 2004-ben a kötelezettségvállalásban az EU bruttó nemzeti terméke (GNP) 1,12 százalékát teszi ki, a tényleges kifizetési előirányzatban 1,08 lesz. (Az előző az adott évben vállalt, jogi erővel bíró kötelezettség, az utóbbi a korábbi évek és az adott év kötelezettségvállalásaiból eredő tényleges kifizetés összege.)
A mezőgazdasági, a strukturális, az úgynevezett belső politikák és adminisztrációs kiadások terén fokozatosan emelik az újaknak szánt összegeket. A belső politikákban a schengeni határellenőrzésre például a három év alatt 860 millió eurót fordítanak, az atomenergia biztonságos előállítására 375 milliót és az intézményfejlesztésre 380 milliót kapnak az újak.
A tavaly decemberi csúcson elhatározták, hogy jelentősen megemelik Bulgária és Románia előcsatlakozási támogatási alapját, 2006-ig a két ország négymilliárd eurót kap, míg a török támogatást a jelenlegi duplájára növelik. Külön tételként szerepel (300 millió euró) Észak-Ciprus felzárkóztatása, persze csak abban az esetben, ha sikerrel záródnak a szigetország egyesítését célzó tárgyalások. A bizottsági javaslatokat jóvá kell hagynia az EU miniszteri tanácsának, majd az Európai Parlamentnek. Ez utóbbi komoly dilemma előtt áll: a 15-ök ugyanis a csatlakozási szerződések részévé akarják tenni a költségvetési előirányzatokat, amiről a parlament idén április 9-én szavaz. Ha áldását adja a csatlakozásokra, akkor kész helyzet elé állítja saját magát, amikor majd 2003 végén az EU-költségvetésről kell voksolnia. A kérdés, sikerül-e elérnie, hogy a csatlakozási szerződésekhez ne csatolják záradék formájában a költségvetésre vonatkozó részt.
