EU bővítés

Lengyelország kaphatja a legtöbb pénzt az EU-tól

Amennyiben nem következik be jelentős változás az EU költségvetésében, 2007–2013-ban Lengyelország lesz annak legnagyobb kedvezményezettje: az uniós támogatások a lengyel GDP 4,5 százalékának megfelelő összeget fognak kitenni – írta egy francia pénzügyminisztériumi jelentésre hivatkozva a Financial Times Deutschland. Ez azt jelenti, hogy minden lengyel állampolgárt kétezer euróval támogat az EU. Az Európai Unió történetében még soha nem kapott ekkora összeget egy Lengyelország-méretű tagállam – mutatott rá Jedrzej Bielecki, a Rzeczpospolita brüsszeli tudósítója. Ez elsősorban a strukturális alapoknak köszönhető, amelyekből azokat a régiókat támogatják, amelyek GDP-je nem éri el az EU-átlag 75 százalékát – vagyis valamennyi lengyel vajdaság részesülni fog belőlük. Emellett gyorsan fognak növekedni a közvetlen agrártámogatások, amelyek 2010-ben elérik a nyugati mezőgazdasági termelőknek járó szintet. Az új költségvetési javaslatot az EU brüsszeli bizottsága az év végén terjeszti elő, de döntés csak 2005-ben várható. Komoly vitákra van kilátás, hiszen a bővítéssel erősen megnő az elmaradottabb országok és térségek köre, így számos EU-régió elveszíti az eddig élvezett uniós támogatásokat. Spanyolország lehet a legnagyobb vesztes, mintegy húsz éven át az uniós segélyek legfőbb kedvezményezettje volt, de az euro.hu szerint 2011-re nettó befizetővé válik. A másik nagy vesztes Franciaország, amely 2007-től válik nettó befizetővé. Emellett növekednek a hagyományos nettó befizető országok, így Hollandia, Németország, Svédország, Ausztria terhei. A még mindig a stagnálás szélén álló Németország, amely a legnagyobb nettó befizető, a GDP mostani 0,5 százaléka helyett annak 0,6-0,7 százalékát fogja befizetni, ami évi 15–18 milliárd eurót jelent. 2013-ban ez egy főre számítva eléri az 1350 eurót.

A vállalatvezetők zöme helyesli az EU bővítését

Magyarország középtávon évi 4 százalék körüli tartós GDP-növekedést érhet el, ám a régóta meglévő és kezeletlen szerkezeti gyengeségek miatt az államháztartás különösen kiszolgáltatott egy komolyabb gazdasági visszaesés hatásainak - állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) és az Accenture közös tanulmánya. A London után Budapesten is bemutatott kutatás felméri az Európai Unió bővítésének hatásait a régi és az új tagokra egyaránt. Az elemzés része az Accenture felmérése, amely 315 nagyvállalat-vezető véleményére épül.

A vállalatvezetők zöme helyesli az EU bővítését

Magyarország középtávon évi 4 százalék körüli tartós GDP-növekedést érhet el, ám a régóta meglévő és kezeletlen szerkezeti gyengeségek miatt az államháztartás különösen kiszolgáltatott egy komolyabb gazdasági visszaesés hatásainak - állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) és az Accenture közös tanulmánya. A London után Budapesten is bemutatott kutatás felméri az Európai Unió bővítésének hatásait a régi és az új tagokra egyaránt. Az elemzés része az Accenture felmérése, amely 315 nagyvállalat-vezető véleményére épül. Az EIU szerint a magas magyar államadósság és költségvetési hiány kérdésessé teszi az ország csatlakozásának időpontját az eurózónához. A kutatók szerint valószínűtlen egy 2007 előtti időpont. Magyarországon már több mint 30 ezer vegyesvállalat és külföldi leányvállalat működik, a világ 50 legnagyobb multinacionális cégéből 35 már jelen van. A privatizáció lefutóban van, így a közvetlen külföldi befektetések összege középtávon évi 3,5 milliárd dollár, a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik - vélik a kutatók. Veszélyeztetheti az ország versenyképességét, hogy a már viszonylag magas bérszintet tovább húzza felfelé az uniós csatlakozás. A költségvetési kiadásokat a GDP 1-1,5 százalékával dobja meg az intézményrendszer, a közlekedési infrastruktúra és a környezetvédelem felfejlesztése az unió által várt szintre. A bővítéssel kapcsolatos munka nagyobb része még Magyarország előtt áll, a tagság elnyerése csupán lehetőséget ad, garanciát azonban nem jelent a gyors fellendülésre - írja az EIU. Az elemzés szerint az új tagországok esetében a megfelelő politika felére csökkentheti azt az időt, ami lemaradásuk behozásához szükséges.

Az Európai Parlament megszavazta az EU bővítését

Az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta az Európai Unió bővítését. Maga a bővítés 456 szavazatot kapott, 68-an ellene voksoltak, 41 képviselő tartózkodott. Az országonkénti külön szavazáson Magyarország, Lettország és Szlovénia kapta a legtöbb (522) voksot. Az Európai Parlament az egyetlen parlament, amelyik országonként is szavaz, a nemzeti parlamentek ratifikációja a tíz tagjelöltet felölelő csatlakozási szerződést tartalmazza majd. A parlament viszonylag rövid, háromórás vitában nyilvánított véleményt a külügyi bizottság elnöke, Elmar Brok jelentéséről, amely a csatlakozási szerződés jóváhagyását javasolta. A vitában világosan kiderült, hogy a bővítés ellen szavazók talán Csehország kivételével (a Benes dekrétum miatt) általánosabb megfontolások miatt, nem országspecifikusan voksoltak. Az elhangzott ellenérvek között szerepelt a tagjelöltek nyilvánosan vállalt és lényegében az EU közös álláspontjával szembehelyezkedő, Washington iraki háborúját támogató politikája. Az iraki háborút elutasító képviselők nem bocsátják meg a tagjelöltek Amerika-barátságát. Mások elégedetlenek azzal, hogy az EU történetében első alkalommal költségvetési számok szerepelnek a csatlakozási szerződésben, ami az új tagok diszkriminálását jelenti a jelenlegi tagokkal szemben, mert utóbbiak esetében a költségvetési irányelvek rugalmasan alkalmazhatóak, az újak viszont nem változtathatnak a plafonokon. Az ő ellenszavazatuk tehát nem a bővítés ellen irányul, hanem az Európai Parlament szerepének háttérbe szorítását „bosszulják" meg. További „nem" voksot hoztak az euroszkeptikusok, egy brit képviselő szerint „a tagjelöltek a korábbi diktatúrából új börtönbe kerülnek". A vitában Günter Verheugen, az EU brüsszeli bizottságának a bővítésért felelős tagja elmondta, hogy az EU történetének legjobban előkészített bővítésére kerül sor, mindazonáltal a bizottság éberen figyeli, eleget tesznek-e vállalt kötelezettségeiknek a tagjelöltek. A legközelebbi, novemberi brüsszeli jelentés különösen azokra a területekre összpontosít, amelyeken elégtelen felkészülés esetén az fenyegeti a tagjelölteket, hogy csatlakozásuk után az EU a védzáradék alapján felfüggeszti egyes jogaikat.